A héten elkezdtem „tapogatózni” a városban és igyekeztem fellelni a leggyorsabb és legjobb útvonalat az egyetemre (természetesen bicóval). Nemrég meg is találtam a legszimpatikusabbat verziót, a közeli parkon át. Azon a bizonyos délutánon, amikor munka után tekertem hazafelé, hirtelen meg kellett állnom, hogy elsőbbséget adjak a következő apró, dudáló hangot kiadó járműnek:
 |
| (A képek nagyíthatók, hogyha valaki a lokomotív részleteire kíváncsi) |
Nagyon vicces, de itt minden ilyen. Ha a gyerekek szemszögéből nézem a dolgokat, akkor Új-Zélandon felnőni nagyon idilli lehet…
Egypár szó az itteni parkokról… amelyek inkább családok kikapcsolódási helyét és pihenését szolgálja, mint pusztán egy zöld pöttyöt a térképen… Illetve jelent még játszóteret, növényházat, papagáj és páva ketrecet, kávézót, rózsakertet, szökőkutakat, focipályát, óriási füves platzokat (itt pl. láttam valamelyik nap kerekes szörföst, aki kihasználta az erős szeles időt), biciklis utat, folyóparti sétányt, kacsákkal teli tavakat stb. VAGY egy 2 dolláros fuvart a nagy vonatnak álcázott törpevonaton…
p.s. Az utolsó képünket Gábornak küldjük...Csak a nyomtáv véget...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése