2012. január 23., hétfő

Nyári kalandok (második fejezet)

Folytatva az előző bejegyzésünket, most egy kis történelem és "városnézés" következik. Új-Zélandról mindenkinek azonnal a természeti látnivalók jutnak az eszébe, persze joggal, de azért akad egy-két hangulatos város, ahol a kolonizáció az aranyláz és a régmúlt történelme  kicsit feléled. Íme néhány...

Nelson: 1863-1967 között épült, kis cuki villaház.
Ugyancsak Nelson. Épségben maradt utcarészlet, szintén 1863-67 között épült házikókkal. Új-Zéland európai " benépesítése" az 1840-es években kezdődött meg. Az útikönyvünk szerint ez az utca  legépebben fennmaradt építészeti-emléke ennek az időszaknak.
Ennyi maradt Lyellből a falu gyors tündöklés és pusztulása után. 1860 körül találták meg itt az első aranyrögöket a patakban, majd ki idő leforgása alatt kinőtt egy apró település.


Majd 1896-ban kigyulladt és szinte minden odaveszett. Gyorsan el is néptelenedett, majd 1963-ban teljesen eltűnt.

És mára ennyi maradt belőle. Egy kemping.
Egy kis vadnyugat érzés a semmi közepén. (Central Otago)

Arrowtown főutcája, ahol 1861-ben bukkantak aranyra az első aranyrögökre az Otago tartományon átkígyózó Tuapeka folyó völgyében. Ekkor kezdődött az új-zélandi aranyláz. Egy év múlva, 1862-ban pedig már az Arrow folyó völgyébe is tovább terjedt a "láz", aminek Arrowtown köszönheti létezését.
Az arany nem mindig jelent gazdagságot, mert ez a kicsi viskó (még mindig Arrowtown, csak a falu széle) volt az otthona az akkoriban nagyobb számban ide áramló kínaiaknak. Érdekesség, hogy az első bevándorlás ellenes hangulat Új-Zélandon pont a kínai bevándorlók miatt alakult ki. Emiatt is éltek szegregáltan a bányász falvak szélén. Egyes források fizikai bántalmazásról is szólnak, és a mottójuk a fehér Új-Zéland megvalósítása volt. A kínaikat ért atrocitásokért Új-Zéland kormánya hivatalosan is bocsánatot kért Kínától (de csak a 2000-es évek környékén)
Egy "gyöngyszem" a semmi közepén.
Invercargill: Új-Zéland legdélebben fekvő városa, a "Déli Régió" gazdasági központja. Ha valaki valami alkoholra szomjas itt, az meg ne próbálja megközelíteni az élelmiszer boltokat (pl. Tesco jellegű helyeket), mert azok itt teljesen üresek!! A szükségletek pótolására az erre a célra különadókkal jól megadóztatott hely, az "alkohol bolt" funkcionál. Az adót természetesen az önkormányzat hasznosítja...:)
Dunedin: Az aranybányászat  idejében egyik napról a másikra felduzzadt város, ami nemcsak  Otago tartománynak, hanem egész Új-Zélandnak fontos ipari, kereskedelmi és bankügyi központja lett.
Dunedin: Vasútállomás. Új-Zéland legtöbbet fotózott épülete. 1906-ban adták át a forgalomnak, az akkor még nagy jelentőségű vasúti közlekedésnek. Ma gyakorlatilag vasút mint távolsági tömegközlekedés nem létezik. Leginkább turista látványosságként üzemelnek.
Oamaru: Nem elég hogy Oamaruba "szállnak partra" a világ legcukibb apró kis pingvinjei (a következő bejegyzésben róluk is lesz szó), ráadásul még történelmi központja is van.
Oamaru-150 éves kerékpárüzlet, és szerviz
Oamaru: A kikötőt kiszolgáló raktárépületek.  A város a  fejlődését elsősorban  a hűtött/fagyasztott húsáru kereskedésnek köszönheti a 19. században.
Oamaru: Kikötői negyed
Oamaru: Kikötői negyed
Folytatás következik....

2012. január 15., vasárnap

Nyári kalandok (első fejezet)



Először is minden kedves olvasónknak nagyon boldog új évet kívánunk.

Visszaérkeztünk a legerősebb kiwit is megviselő forróságból (kb. 25 fok). Itt ez még különösen melegnek számít, főleg lent délen. Ezt még azzal tudtuk fokozni, hogy sikerült úgy utaznunk az országban hogy a felhők és az eső mindig utánunk kullogott, így soha nem áztunk el. A lenti Google térképen megpróbáltam a lenti képek helyét egy kicsit vizualizálni. Ha valaki természetre vágyik akkor mindenképpen a déli-sziget nyugati fele az a hely amit mindenképpen fel kell keresni. Egy főút megy északról délnek, szóval még el sem lehet téveszteni... :)

Most egypár képet válogattunk össze amit a déli sziget változatos tájait próbálja közelíteni, azért csak közelíteni mert azért nekünk sem volt időnk sajnos minden kicsi dombot meg magas hegyet bejárni, de ha lehetett volt akkor megtettük volna mert megéri... Részletek a képek alatt.



A fenti térképen bejelöltem kb. mely helyekről vannak a képek.

A: Picton egy apró tulajdonképpen jelentéktelen település lenne, ha a kompok nem ide érkeznének meg az északi-szigetről.

B: Abel Tasman Nemzeti Park. Tulajdonképpen ehhez nagyon hasonló lenne bármelyik Pacifikus sziget tengerpartja is. Bár pálmafák ugyan nincsenek, de fanagyságú páfrányok, pingvinek és fókák igen (de őróluk majd egy későbbi blog bejegyzésben). Ja és egy fontos csúsztatás, a víz olyan csobbanásra csalogatónak tűnik, de nem volt több 15 foknál ottjártunkkor, meg nem is fog nagyon felmelegedni. Esetleg egypár német (északi részről) turistának semmi esetre sem veheti el csobbanási kedvét.. Amúgy csodaszép hely volt, bár egy kicsit el van lepve német és francia turistákkal (mert belőlük mindenhol van). Praktikus közlekedési eszköz a kajak (ezt választottuk mi is), mert utak nincsenek, csak egy örvény a parton.


C: A Pancake (Palacsinta) sziklák


Szép nem zsúfolt tengerpart a Westcoast-on


D: Ferenc József gleccser vagy "Ka Roimata o Hinehukatere", ami annyit tesz hogy "Hinehukatere könnyei". A maori legenda szerint itt kísérelte meg Hinehukatere és kedvese a csúcsmászást, de a hölgyet elvitte egy lavina, majd a elkeseredetten síró párja, Hinehukatere könnyei váltak jéggé.


E: Fox gleccser, a ravasz róka gleccser. A név egy Sir Róka nevű miniszterelnöktől származik.



Ez még mindig a Fox gleccser. Ezek a gleccserek tulajdonképpen semmiben sem világrekordok (pl. hossz vagy vastagság stb. mondjuk ha jól tudom ezek fogynak a leggyorsabban), de szerintem a körülvevő növényzet az mindenképpen megér egy megjegyzést. Az embernek nincs olyan kopár és kietlen "Alpok" érzése, mert itt mindenfelé buja növényzet takar be mindent. Nem is csoda, ha a lehulló évi 6-8 m eső gondolunk.


F: Haast hágó után a Hawea-tó. Sajnos nem egy végmoréna tó, bár lehetne akár az is... :)


G: Bungy Jumping (Kawara híd, Queenstown mellett). Ez volt az első folyamatosan működő és kiépített bungee jumping hely a világon.

H: Kilátás a Kulcs-csúcsról :) (vagy Key Summit).


H: Mindhárom kép a Milford Sound-ban készült. Ez a fjord elég sok turistát vonz, és mivel ide is csak egy út megy ezért nem nagyon lehetett őket elkerülni (5-6 napos túra ha a hegyeken keresztül jön az ember, ez fent is van a listámon). De megérte ezért bemenni.


I: A délvidék...

J: Kár hogy szagot nem tudok ide be "Schmittelni" de ha lehetne akkor elég büdös lenne. Ez maga abból ered, hogy a sziklaszirt tövében fekszenek saját sza***-ban a fókák ("New Zealand Fur Seal"). Elég sokan vannak, annak ellenére majdnem kihaltak az éhes angolok meg a halászhálók miatt, de egy szerencsés döntés következtében mára minden felé tudják azt csinálni mint régen, feküdni és bűzleni... :) (amúgy az a "Nugget Point")

K: "Moeraki boulders" elég vicces kis "gólyók" elszórva egy szép tengerparton Oamaru-tól délre. A maori magyarázat szerint ezek a megkövesedett portékái (pl. halászhálóba gabalyodott lopótök meg angolna kosár stb.) a Arai-te-uru kenunak...

M: Tasman gleccser, amely elég sokat zsugorodott a Christchurch-i földrengéseknek, mert jópár száz méternyi jég darabolódott fel az utóbbi egy évben.
M: Új-Zéland legmagasabb pontja az Aoraki vagy a közismertebb nevén a Mt. Cook...


M: Mueller gleccser törmelékbe burkolózva...Megint egy német, mind ahogy mindenfelé Új-Zélandon...

Folytatás következik.....