2012. január 23., hétfő

Nyári kalandok (második fejezet)

Folytatva az előző bejegyzésünket, most egy kis történelem és "városnézés" következik. Új-Zélandról mindenkinek azonnal a természeti látnivalók jutnak az eszébe, persze joggal, de azért akad egy-két hangulatos város, ahol a kolonizáció az aranyláz és a régmúlt történelme  kicsit feléled. Íme néhány...

Nelson: 1863-1967 között épült, kis cuki villaház.
Ugyancsak Nelson. Épségben maradt utcarészlet, szintén 1863-67 között épült házikókkal. Új-Zéland európai " benépesítése" az 1840-es években kezdődött meg. Az útikönyvünk szerint ez az utca  legépebben fennmaradt építészeti-emléke ennek az időszaknak.
Ennyi maradt Lyellből a falu gyors tündöklés és pusztulása után. 1860 körül találták meg itt az első aranyrögöket a patakban, majd ki idő leforgása alatt kinőtt egy apró település.


Majd 1896-ban kigyulladt és szinte minden odaveszett. Gyorsan el is néptelenedett, majd 1963-ban teljesen eltűnt.

És mára ennyi maradt belőle. Egy kemping.
Egy kis vadnyugat érzés a semmi közepén. (Central Otago)

Arrowtown főutcája, ahol 1861-ben bukkantak aranyra az első aranyrögökre az Otago tartományon átkígyózó Tuapeka folyó völgyében. Ekkor kezdődött az új-zélandi aranyláz. Egy év múlva, 1862-ban pedig már az Arrow folyó völgyébe is tovább terjedt a "láz", aminek Arrowtown köszönheti létezését.
Az arany nem mindig jelent gazdagságot, mert ez a kicsi viskó (még mindig Arrowtown, csak a falu széle) volt az otthona az akkoriban nagyobb számban ide áramló kínaiaknak. Érdekesség, hogy az első bevándorlás ellenes hangulat Új-Zélandon pont a kínai bevándorlók miatt alakult ki. Emiatt is éltek szegregáltan a bányász falvak szélén. Egyes források fizikai bántalmazásról is szólnak, és a mottójuk a fehér Új-Zéland megvalósítása volt. A kínaikat ért atrocitásokért Új-Zéland kormánya hivatalosan is bocsánatot kért Kínától (de csak a 2000-es évek környékén)
Egy "gyöngyszem" a semmi közepén.
Invercargill: Új-Zéland legdélebben fekvő városa, a "Déli Régió" gazdasági központja. Ha valaki valami alkoholra szomjas itt, az meg ne próbálja megközelíteni az élelmiszer boltokat (pl. Tesco jellegű helyeket), mert azok itt teljesen üresek!! A szükségletek pótolására az erre a célra különadókkal jól megadóztatott hely, az "alkohol bolt" funkcionál. Az adót természetesen az önkormányzat hasznosítja...:)
Dunedin: Az aranybányászat  idejében egyik napról a másikra felduzzadt város, ami nemcsak  Otago tartománynak, hanem egész Új-Zélandnak fontos ipari, kereskedelmi és bankügyi központja lett.
Dunedin: Vasútállomás. Új-Zéland legtöbbet fotózott épülete. 1906-ban adták át a forgalomnak, az akkor még nagy jelentőségű vasúti közlekedésnek. Ma gyakorlatilag vasút mint távolsági tömegközlekedés nem létezik. Leginkább turista látványosságként üzemelnek.
Oamaru: Nem elég hogy Oamaruba "szállnak partra" a világ legcukibb apró kis pingvinjei (a következő bejegyzésben róluk is lesz szó), ráadásul még történelmi központja is van.
Oamaru-150 éves kerékpárüzlet, és szerviz
Oamaru: A kikötőt kiszolgáló raktárépületek.  A város a  fejlődését elsősorban  a hűtött/fagyasztott húsáru kereskedésnek köszönheti a 19. században.
Oamaru: Kikötői negyed
Oamaru: Kikötői negyed
Folytatás következik....

1 megjegyzés:

  1. Kanadában sem lehet élelmiszer vagy egyéb "Közért"-ben alkoholt venni. Van külön Likôr Store /hatalmas választéka sörnek, bornak, pálinkának :):)/ és BeerStore = Sörbolt ahol 100 féle sörbôl lehet választani.

    VálaszTörlés