2012. november 21., szerda

Sydney



Remélem mindenki kedvére szemezgetett az esküvős bejegyzésekből, és ahogy ígértem utazással folytatom. Augusztus 9-én indultunk el Új-Zélandról a közel 7 hetes szabadságunkra. Első állomásunk Sydney volt. Itt csak 1,5 napot töltöttünk amibe egy alapos séta, és az Australian Museum (http://australianmuseum.net.au/) látogatása fért bele. Eredetileg a híres Bondai beach-re akartunk kimenni, de sajnos az időjárás közbeszólt így maradt a kulturálódás... :) 

Ennyi idő arra elég, hogy magadba szívd a város lüktetését, megkapd az első benyomást. Ezt meg is kaptuk, kétségtelen. De, Ausztrália  és Új-Zéland is inkább a természeti látnivalók miatt különleges, így ha mégegyszer az aboriginálok földjére sodor a szél nem hiszem hogy városnézéssel fogom tölteni azt a drága időt.
És akkor íme pár kép:


Erről maradtunk le....


A Harbour Bridge az Operaházzal


Az Operaház közelről, és egy kis információ az épületről, ami kétségtelenül Sydney legjelentősebb látványossága:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Sydney-i_Operah%C3%A1z

A tető közelről...

Méretes, alig látszom a sarokban

A tető geometriai elve, vagy valami ilyesmi! :)


A régi kikötői blokkok. Szépen felújítva éttermeknek ad otthont
Kikötői látkép


 

2012. november 17., szombat

A második nagy nap :)

És végül, de nem utolsó sorban, jöjjön a baráti buli. Egy kis magyarázat ehhez az eseményhez. Mikor elkezdtük szervezni az esküvőt a kb. 50 fős létszámban állapodtunk meg. Nagyobbat semmiképp nem szerettünk volna,  viszont a barátokat kihagyni sem. Így jött az ötlet hogy akkor csináljunk egy külön bulit. Ugyanúgy mentek meghívók hogy kicsit hivatalossá tegyük a dolgot. Az alapötlet egy laza bográcsozós este a közel 2 éve nem látott kedves barátainkkal. (Sajnos 3-an nem tudtak eljönni, de egy miskolci rapidlátogatással bepótoltuk az elmaradt estét). Minden díszítést felhasználtunk az eredeti lagziból, sőt még meg is toldottuk egy-két elemmel, így szerintem ez volt az igazi rusztik esküvő! :) Majd meglátjátok a képeken miről beszélek. Nem kell ragoznom mennyire jól sikerült, és nem akarok itt nyálas közhelyekkel előjönni, így nem is fogok,  és a már szóhasználatommá vált: beszéljenek a képekkel folytatnám!

Szóval ahogy mondtam, mindent felhasználtunk...

De, kiegészítettük egypár paddal... Gáborék aznap reggel eszkábálták össze őket
Tamás zseniális ötlete volt  a sörtartó rekesz! :) Mi a rusztik ha nem ez?

A feldíszített kert

A 2. szertartás. Csak hogy ne mindig mi legyünk a képeken

Az ifju pár

A szertartás része volt a közös tűzgyújtás,amin később főtt a gulyás

Meg természetesen a pálinka osztás illetve ivás...

Amitől aztán jó kedvünk lett! :)




Barátokkal

Ugráló barátokkal

Rotyog a pöri
Beltéri hangulat


Rendkívüli nosztalgiázást idézett elő, a sok sok régi fotó, amit így kicsipeszeltünk. Másnapra mindenki vitt magával emlékbe párat! És hála a Fiskars fűzőlyuk készítőjének kis "könyvecskéket" tudtunk csinálni a képekből.
Ez a fűzőlyuk... :) csak ha valaki nem tudná, mert nekem gőzőm nem volt. Tudom szégyenletes leépülés, de az angol eyelet néven ismertem.

Kültéri hangulat



Tábortűz körül




És a két kedvenc kép. ez

meg ez! :)

És akkor ezennel be is fejezném az esküvő témakört. Ha valaki már nagyon unta attól elnézést kérek, lehet tényleg picit sok volt.... Még ami tervben van az esküvővel kapcsolatban, az egy tematikus blogbejegyzés  erre a blogra: http://lovediywedding.blogspot.hu/  Rengeteg munka (mégegyszer ezer köszönet az otthoniaknak, mert nélkülük semmi nem lett volna) és tervezés van az esküvőnk mögött, amit szívesen megosztunk, hátha ezzel is segíthetünk másoknak, akik elakadtak az esküvőszervezés rögös útján!
Ígérem utazással jövök legközelebb. A terv a következő: Sydney, Peking, Vietnam, Malajzia.Lehet az utóbbi kettőt szét kell szednem a nagy terjedelem és a sok szép kép miatt. Majd meglátom. Szingapúrt most kihagynám, mert Gábor 1,5 éve három bejegyzést is írt belőle. 
De most jut eszembe, csak ki kell egészítenem Gábor bejegyzését, mert Szingapúrban olyan sebességgel haladnak az építkezések, hogy azóta felhúztak egypár említésre méltó építményt.


























2012. november 16., péntek

The big day-avagy tényleg a nagy nap

És akkor íme a nagy nap. Mit is írhatnék? Állítólag 2012 legmelegebb napja volt augusztus 25-e. Sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom, de a stressz, az idegeskedés, és az utolsó pillanatbeli hajmentés miatt szerintem egy januári esküvőt is hőségnek éltem volna meg! És mire időnk lett volna felfogni az egészet, már meg is történt . :) Nem volt időnk tűnődni az élet nagy dolgain! Másnap reggel ocsúdtunk fel, hogy vége, megtörtént, összeházasodtunk! :) Azóta az élet változatlan, csak még szokjuk az új megnevezést. És akkor íme néhány kép ízelítőül! :)


Bátorító testvéri puszi a bevonulás előtt

A bevonulás
zene: Once-Falling slowly

Gyűrűk felhúzása
zene: nem tudom hirtelen, meg kell kérdeznem Gábort! :)
A helyszín a révfülöpi Tóth pince és pálinkaház volt. Gyönyörű fekvésű hely, eszméletlen panorámával!


A tanuk jól végezték dolgukat: tanu menyasszony:Dénes Éva
Tanu vőlegény:Kereszturi Tamás


A szertartás nagy szögből


Az első fotónk mint házaspár



Kivonulás
zene: Peggy Lee-Fever


Sárika viszi a csokrot, egyem meg! :)





Ugrálós csoportkép

 Komoly csoportkép

Köszönet a menyasszonyi, és a vintage hangulatú menyecskeruháért nagynénémnek Bimbinek!

Kicsit elvonulós







Táncikálás




Tortavágás
zene: James Taylor-How sweet it is.

És végezetül idelinkelem a nyitótáncunk zenéjét. Jimmy Durante-Glory of love.
És még a másik nagy kedvencünk:Nina Simone
Szerettünk volna koreografált táncot is lejteni (erre a zenére: Fever), amire készültünk is, gyakoroltunk, de sajnos nem sikerült előadható állapotba hozni. Ezért az elmaradt, de majd az aranylakodalmunkon elropjuk.:)
Nem is tudom mit írhatnék még. Kell ezt tovább ragozni? Nem hiszem! Minden olyan lett ahogy megálmodtuk, talán a stresszfaktor kicsit magasabb volt a kelleténél, de hát mégiscsak a világ másik feléből ment a szervezkedés, és 3 napunk volt az egész összeállítására. Ez pedig a mi hibánk, mert épp Vietnám felfedésén fáradoztunk ahelyett hogy otthon lettünk volna. De majd látni fogjátok a Vietnámos bejegyzésünkbe, szerintem megérte! :)
Legközelebb a 2. esküvőnkkel, vagyis a baráti bulival jelentkezem.