This is not a good start. Unfortunately, I was too lazy to
write this blog in English. In short, we would like to thank to Alvaro for
touring us around Paraguay. We enjoyed every minute, and you live in a
fantastic country. Take care! Gabor and Angela
Paraguay (es Uruguay) Del-Amerika turisztikailag legkevesbe latogatott orszagai koze tartozik. Itt tenyleg ugy lehet utazni hogy az ember nem is talalkozik napokig masik turistaval. Meg ugy is hogy az utobbi par evben viszonylag nagyott nott az ideutazok szama. Egyre tobben kivancsiak arra hogy mi is van itt, igy valoszinuleg ez az erintetlenseg hamarosan valtozni fog.
Paraguay-ban Alvaro baratunkat latogattuk meg, aki par nap
alatt rengeteg szep helyre vitt el minket. Ezuton is koszonjuk neki hogy
segitett abban hogy bepillantast nyerjunk a paraguayi eletbe. Azt kell mondjam, hogy talan ez az orszag es meg Uruguay voltak azok a helyek ahol
sikerult ratalalnunk az autentikus es igazi Latin-Amerikara. Kicsit kaotikus,
nehol rendezetlen, de imadnivalo. A hataratlepes pillanatatol egeszen a vegeig
imadtuk.
 |
| Alvaroval |
Mi is teszi egy helyet elvezhetove? Az emberek. Itt
jartunkkor olyan helyeken voltunk ahol szerintem az emberek alig latnak/lattak
turistat. Elso nap megalltunk egy videki kisvaros vegyesboltjaban (ertsd:
AFESZ), hogy megvegyuk a vacsihoz szukseges alap dolgokat. A boltban amikor
meghallottak hogy Alvaroval angolul beszelunk ugy neztek mintha foldonkivuliek lennenk. Vicces volt latni a helyiek megilletodeset. Valoszinuleg
nem sok embert latnak/hallnak itt, aki nem spanyolul beszel. Hogy neztek volna
ha magyarul beszeltunk volna... :)
Az emberek hasonloan relaxaltak itt, mint Uj-Zelandon. Teljesen nyugodtak, es
nem sietnek el semmit sem. Inkabb pihegnek a kertben a drot-szekben ucsorogve,
es nezik hogy a szomszedban hogy jatszak a roplabdat. Igen roplabdat!! Itt ez
egyfajta nemzeti sport. Amig Bolivia a mufuves palyakra kolt, itt az emberek
kifeszitenek egy roplabda halot ket fa koze, es jatszanak.
 |
| Roplabda palya |
 |
| Drot-szek |
A piheges fontos kelleke a terere (egy helyi bokor level
teakent fogyasztva). Ezt ahogyan Uruguayban is, nagy termoszokban cipelt viz teszi teljesse. Amig a tengerparti Uruguayban forro vizre eskusznek, addig
Paraguayban tobbek kozott az elviselhetetlenhez kozelito klima miatt a hideg
vizben es a nagy oklomnyi jegdarabokan biznak. Finom is a terere, igy hozunk mi
is magunkkal vissza vagy egy jo 1 kilonyit. :) Ezzel remelem nem arulok
zsakbamacsakat, de mar visszaertunk Uj-Zelandra par napja.Ide hozza lehet
fuzni, hogy nem csak terere tea volt nalunk visszafele, de coca-tea is. Ez
kello mertekben felkeltette a reggel 4:30 kor ebredezo uj-zelandi biosecurity
hataror ebersegi allapotat. Igy csak egy masfel oras varakozas utan sikerult nekik
a teasdobozon feltuntetett spanyol feliratokat google forditoval leforditani.
:) Kedvenc kerdesem a hatarortol: “Ez a tea minden supermarketben kaphato
Boliviaban? Valaszom: “Persze ez a legpopularisabb termek”. A valodi valasz egy
kicsit hosszabban: Boliviaban, az egynapos turank soran atmentunk La Paz
leggazdagabb negyeden, ahol az idegenvezeto buszken meselte, hogy itt van La
Paz (meg talan az orszag) egyetlen supermarkete, csak hogy tudjuk hova tenni a fejlettsegi fokat a
varosnegyednek. A hataror biztos szunditott a tovabbkepzesen... :)
Paraguayi kezdorugaskent egybol valami naggyal kezdtunk. Mindjart
az elejen a Parana folyon epult Itaipu gatat latogattuk meg. Ez az egyik a maga
nemeben legnagyobb gat es vizieromu a vilagon. Ezen a vizieromuvon Paraguay
Brazilival osztozik, sajnos a felepitese utan sikerult egy Iguazu meretu
vizesest tova formalni, ami hagy nemi kornyezetivedelmi ketseget maga utan, de ez van.
 |
| Itaipu gat viztulfolyoja |
 |
| Parana folyo |
Kovetkezoleg Alvaro edesapjat latogattuk meg, aki egy videki
mezogazdasagi szakiskolaban igazgato. Itt megmutattak, hogy “ez itt a kert”.
Csak organikus, es fenntarthato modon termelik a zoldsegeket, gyumolcsoket, allatokat Itt ugy probaljak felvenni az ipari szoja termesztessel a versenyt, hogy
a helyi fiataloknak olyan mezogazdasagi modszereket, ismereteket tanitanak amelyekkel jobban es
okosabban tudjak muvelni a foldjeiket. Sajnos ez a harc mar valoszinuleg az
elejen megpecsetelodott, mert Paraguay nagy reszen nagyiparban nyomjak a szojat
es mas haszonnovenyeket, de lassan csak van esely ezt megvaltoztatni.
Paraguay egyike volt a legeslegelso spanyol telepes
helyeknek Del-Amerikaban. Ezt nagyon jol mutatjak a tobb tucat kolostor, templom
es aprobb mintagazdasagok romjai, amik a paraguayi videket diszitik. Kettot mi is
meglatogattuk, ahol elsokent Jezsuita-rendi szerzetesek kezdtek meg a helyi
guarani torzsek konvertaciojat. A romok szep allapotban maradtak meg, igy eleg konnyen
el lehetett kepzeli hogyan is eltek itt 200-300 eve.
 |
| Terere reklam az fout menten |
 |
| Jezsuita kolostor komplex romjai (Trinidad) |
Rio-i kalandok utan, a labunkba meg benne volt a bugi, igy
jott az elhatarozas, hogy innen karneval nelkul nem megyunk haza. A messze foldon
hires Rio karnevalra nem tudtunk elmenni, akkor a paraguayi valtozatat mindenkeppen
utba kell ejtenunk. Igy egy penteki napon harman kilatogattunk az encarnacioni permanens karneval “stadionba”. Itt nem egy ovalis stadiont kell
elkepzelni, hanem egy hosszu utcat lelatokkal. Minden evben itt Encarnacionban 6-8 tancklub meri ossze, hogy ki razza jobban azt amit razni kell. Azt kell hogy
mondjam, raztak itt rendesen, szemely szerint mi mindenkinek 10-et adtunk
volna, de minket nem kerdeztek... Hajnali haromig birtuk nezni a fel ala vonulo
tancosokat, meg a lelaton az egymasra (es sokszor rank is) habot fujo
helyieket... Elmeny factor: 10!!!! A cim is innen jon, "Erezned kell!", mint az orszag hivatalos turisztikai szlogenje.
 |
| Karneval Encarnacion-ban |
 |
| Cerro Coi - oszlopos elvalasu homokko (igen homokko!!) |
 |
| Asuncion este |
Zarasul egy asadora (aki most csatlakozik be, BBQ vagy grill) voltunk hivatalosak Alvaro csaladjanal. Mar ugy vartak minket hogy "Szervusztok". Gyorsan kiderult, hogy van a csaladban szegrol-vegrol magyar ver. Es ket perc alatt mar uton is voltunk a harom hazzal odebb lako Denesnel ket szippantasnyi terere-re. Nagyon szurrealis volt. Denes, mint az kiderult Magyarorszag paraguayi tiszteletbeli konzula. Kicsi a vilag. Zarasul Asunsion utan ujra mentunk vissza Buenos Airesbe,
ahol minden rendben volt es sikerult elkapnunk a repulonket.
Ezzel a bejegyzessel takarodunk is az eterbol.
A jovoben csak akkor jelentkezunk ha valami izgalmas tortenik velunk. Addig is
mindenki legyen jo, es mossa meg rendesen fogyasztas elott az aluminiumos sorosdobozt, foleg ha utazik!!!
