Hogy máshogy is kezdhetném ezt a bejegyzést, minthogy régen jelentkeztünk, de azért reméljük kitartó olvasóink még velünk vannak, és kitartanak az egyre ritkábban jelentkező beszámolóink ellenére is. Szemezgetések következnek az elmúlt hónap eseményeiből, logikai láncolatot a bekezdésekben keresni felesleges... :)
Mi is történt rögbi vb megnyitó óta? Hát rögbi lázban égünk, már amikor közvetítik valamelyik meccset az öt csatornánk egyikén... És ilyenkor a meccsek alatt próbáljuk szerencsejátékkal gyarapítani vagyonunkat... :)
Közben a héten kilátogattunk a Román-Grúz mérkőzésre, ahol Románia rendes zakót kapott, de nem is a szurkolás miatt mentünk, hanem hogy kicsit részesei lehessünk ennek az őrületnek. Megtelt a 15 ezres stadion, de szerintem körülbelül összesen 300 „eredeti” román+grúz drukker sem volt, viszont a helyiek nagyon lelkesen beálltak szurkolni valamelyik csapatnak, amolyan farsangi felvonuláson éreztem magam, ki milyen kreatív jelmezzel áll elő... Gábor meg vett egy román mezt... Poénból, feszített is benne...Véleményem kifejtésére eme fórum nem alkalmas...:)
Íme pár kép:
 |
| A két csapat jelképe, és a logók |
 |
| Román drukker, vödörrel a fején.... |
 |
| A vödör motívum erősen megfigyelhető piros illetve sárga színekben.... |
A tavasz is érkezik szépen lassan, olyan 15-20 fokkal napközben, az elmaradhatatlan széllel, ami állítólag a kiwi tavasz része, de nekem már nagyon elegem van belőle. Tényleg túlzás nélkül 40-50 km/h szelek, szinte minden nap. De amikor kicsit aláhagy, és szép az idő, eljárunk teniszezni.
Aztán mi is van még? Tegnap argentin kultúra esten voltunk, élő zene, tangó, argentin sör, bor, ételek. A rögbi jegyében ez is (mint most majdnem minden program a városban), mert a másik meccs itt Palmyban Argentína-Grúzia volt. És mivel van egy kedves argentin ismerősünk, így gondoltuk elmegyünk, és hát mondanom se kell egy percig sem bántuk meg.
Ja megvolt az első csocsó esténk is... Alig akartak hazamenni a kedves vendégek, kapaszkodtak a csocsóasztalba, és hát sajnos vagy nem, de a német-svájci páros mindenkit szarrá vert. Mindenki be van zsongva, hogy mikor lesz már a következő... A revanzs... Kérem szépen kedden lesz, és remélem a mexikói-magyar páros visszavág, nem hagyhatjuk hogy németajkú barátaink azt higgyék hogy ők itt keménykedhetnek.
Külön blogbejegyzést is érdemelne, és egy nagy adag eszmefuttatást, de megpróbálom röviden összefoglalni az új-zélandi ügyfélszolgálat fogyasztóbarát hozzáállását: KÉRDEZÉS NÉLKÜL VISSZAFIZETIK az árát. Azonnal a helyszínen visszautalják, semmi izé, hogy akkor hogy is történt, meg szerviz, vagy a gyanú hogy szándékos, meg miegymás, semmi. Idáig 3 terméket vittünk vissza 2 különböző üzletbe. Feltételezem hogy a többiben is hasonló a hozzáállás. Volt egy már gyengén szívó porszívónk, egyik kereke kitörve, egy elektromos törölközőszártő állványunk, lába meglazulva, és egy teflonos bevonatú vasalónk, teflon kissé megkopva. Szó nélkül pénz visszautalva, és még aznap el is költve, egy új porszívóra, és egy dvd lejátszóra... Bár azért jó magyar vérünk nem vált vízzé. Azonnal azon kezdtünk el gondolkodni, hogy akkor még mit is tehetnénk pénzzé, mit vihetnénk vissza!? Sajnos semmit.. :) Szóval itt valahogy a fogyasztó, vásárló elégedettsége mindennél fontosabb, és a 12 hónap garancia tényleg garanciát jelent.( azonos árúra való cserét, vagy pénzvisszafizetést).
Közben bővült a kis ismeretségi körünk egy ománi, brazil, chile-i, svéd, és fülöp-szigeteki nációval. Szeretjük ezt a sokszínűséget. Főleg amikor egy ízig vérig argentin próbálja megérteni a muzulmán ománit, hogy hogy lehet egy férfinek több felesége, hogy hogyan lehet a szerelmet megosztani... Hogy Ő bizony soha nem tudná elfogadni, hogy rajta kívül mással is megossza a férje a szerelmet. Szóval olyan dolgoknak lehetünk részesei amit semmilyen könyvből, vagy filmből megtapasztalni nem lehet.
Munkafronton egyenlőre nekem állóvíz van, de az önéletrajzom most egy elég fontos ember asztalán hever (bár lehet már be...szta a fiókba) remélve a közeljövőben szüksége lesz a geográfus tudásomra, Gábor pedig eddigi ittléte talán legfontosabb megmérettetésére készül, az úgynevezett konfirmációra, amikor bizottság előtt kell megvédenie,bemutatnia a kutatási témáját. Szóval nem unatkozunk, zajlik az élet, a tavaszi zsongással kicsit mi is zsongunk, vége téli sötét estéknek.
