Újra itthon! Hat órás száguldás után újra Palmy-ban. Minden rám is szakadt, mert hirtelen egy csomó dolgot kellene elintéznem. Köztük az egyik „legkellemetlenebb” dolog, hogy egy régóta benyújtott cikkünkre mondták egy év huza-vona után, hogy ezt nem jó… úgyhogy most ezen kell munkálkodni újra-újra és újra. De talán ki tudom javítani és még időben visszaküldeni. A legnagyobb hibám, illetve a legtöbb kritika arra jött, hogy „The English is poor”, és úgy hogy két angol anyanyelvű már átolvasta a cikk benyújtása előtt. Szóval 1000x nagyobb szívás, ha az ember nem angol anyanyelvű… Ez éltem végéig kísérteni fog, de ami nem öl meg az megerősít…
Csak hogy fejlődjön az „Oxford English”-em, (persze nem csak ezért!) megyünk Gigivel a nyár végi Shakespeare fesztiválra a Victoria Esplanade-be, ahol szabadtéri színházi előadáson hallgatjuk meg: „hogy lenni vagy nem lenni?”.
Holnap jövök egypár aucklandi story-val…egy döglött pingvinről, multikulturális kalandokról és egy mennyei hamburgerről… ja és ígérem képes illusztráció is lesz!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése