Képek Aucklandből....

Szóval végül is tegnap A Szentivánéji álmot néztük meg a rögtönzött szabadtéri színházban, egy kicsit modern felfogásban. Összességében nagyon jó volt a darab, jó alakításokkal, kiváló hangulatba és háttérbe volt „beleálmodva”, amit egy amatőr csapat játszott. Az időnk is szép volt, de azért ezek a kiwi nyári esték nem olyanok mint otthon, mert rajtunk volt azért 3-4 réteg ruha. :-)  A kiwik nem restelnek kis pikniket tartani a darab alatt. Mindenki hozta a kis elemózsiáját, itókáját, és a fűbe leheveredve élvezték az előadást.

Meg kell sajnos jegyeznem, hogy  a Shakespeare-i angol elsajátításához még jó pár év szükségeltetik!

Na, de a lényeg: Auckland újra!

Kezdem is, maga az utazásom célja az volt, hogy lávafolyásokat nézzek, és térképezzek egy következő projecthez és hogy megnézzem a régebbi földtani térképek mit és hol jelöltek lávafolyásokként.

Az utazásunk fénypontja egy vulkáni sziget volt (Brown’s Island vagy maori nevén Motukorea). 

1 kép: Az odaút, és Auckland a háttérben ("CBD"= Central Business District = ezt a kifejezést itt nagyon szeretik)

2 kép: Crater Bay - ami nem volt kráter (szép keresztmetzete egy freatomagmás tufagyűrűnek)

3. kép: Lávafolyás a parton és a forrás a háttérben

Erre a szigetre az egy hét alatt kétszer látogattunk ki. A nehézség mindig a kijutás és visszajutás volt, mert ide nem megy semmi. Ezért a Department of Conservation motorcsónakja segített elérni a célszigetet (1. kép). (plusz egyszer visszafelé water taxi-val jöttünk, amin még életemben nem ültem, a kontinentális felcseperedési helyem következtében). Maga a sziget csodálatosan szép (2. és 3. kép), bár a sok dolgos maori és brit kéz már lerakott a szigeten egypár antropogén várat, raktár épületet (persze ezeknek már csak romjai láthatóak; 4. kép). Amúgy a sziget egy nagy nyúl-tanya, többek között ezért is jár ki a Department of Conservation munkatársai is a szigetre, hogy a nyúlpopuláció ne haladja meg az ökológiai határt és vezessem „katasztrófához”. :-) A módszerekről egy rövid szöveg tesz említést (5. kép). A szigeten rengeteg állatot sikerült lencsevégre kapni, ezek közül talán a lenti kettő volt az, ami számomra vitte a pálmát… (6. és 7. kép). Na de ennyi elég is a Brown’s Island-ről…

4. kép: Egykori hadi és halászati épületek romjai

5. kép: :-)

6. kép: Tengericsillag

7. kép: Életem első szabdon döglött pingvinje. Egyből Reviczky hangja jutott az eszembe és a döglöttnek tettetett pinvin a Madagaszkár 2-ből

Dolgoztunk még a vulkáni mező déli felén is (8. és 9. kép), álltunk a pirosnál is az egyetemi forgatagában (11. kép); itt sok kereszteződés főleg Auckland-ban úgy működik, hogy egy időben mehet az össze gyalogos, arra amerre akar.), meg megnéztem az esti Auckland-ot is, ahol sem voltam rest fotózni (12. kép).

8. kép: Avokádó fa

9. kép: Otuataua kráter (ezt mindenki ejtse ki)

10. kép: Egy mozgalmas kereszteződés az Aucklani Egyetem mellett (hát elég nehéz volt találni két ugyanolyan nemzetiségű embert)

11. kép: Az esti Auckland a Mt. Eden-ről.... (az előtéri nagy sötétségben bújik meg a kréter)

A hostelben, ahol megszálltam  sikerült szóba elegyednem többnyire szegény európai társainkkal, mint például Angliából, Svédországból és Németországból… Hát nem tudtam eldönteni melyik a durvább. A svédek panaszkodtak, hogy Norvégiába járnak dolgozni, mert ott nem olyan gáz a fizetés. És meg csak gondoltam magamban, ha a mostani rossz svéd fizetés 1/3-t megkapnám… Persze a srácok biciklit szeretlek odahaza, szóval nem a felső elitet képviselték, de így is el tudtak jönni egy 10 hónapos világközüli útra. Útvonaluk eddig: Indián át Nepál, Indonézia és Új-Zéland majd pedig Tongán kereszül mentek vissza Ázsiában (mert ott a pénzük többet ért, mondták…). Szegények, majdnem sajnáltam őket…

Ja és végezetül a sok minden között prioritást élvezett, hogy meglátogassam a következő blog-ban (link: http://designpumpa.blog.hu/2011/03/01/a_legfaszabb_hamburgeres_rohadt_messze_van) leírt „éttermet”. Ez a rész Iminek és Dávidnak szól, Veszprémbe…

12. kép: A konyha a helyemről... (minden az orrom elött készült)

13. kép: Belülről (amúgy elég kicsi a hely, de 2008-09-10-ben a világ legjobb hamburgere itt készült)

14. kép: A "bizonyíték" :-)

Ide két sort biggyesztenék: betoppantam és rendeltem és aztán a srác előhúzta a „fiókot” és kivett egy adag darált húst és előttem megcsinálta a hamburgerbe a húspogásácsát… FRISSEN!!! Na ezután a burger után rájöttem, hogy tévúton voltam a hamburgerekkel kapcsolatban, mert ez volt életem első igazi hamburgere…

Ja és a honlapjuk is megér egy klikket: http://www.murderburger.co.nz/