Már elég későn van itt (így biztos sok elgépelés lesz ezért előre is bocsánat), de azért írok egypár sort…Reggel sikerült az albérletet egy kicsi matekozgatás után (hogy mikor mennyit kell fizetni és milyen frekvenciával), de lefoglalni. Ez itt egy kicsi máshogyan megy mind otthon (pl. az avason :-), mert itt nincs „mutyi”. Itt ez egy elég körülményesnek látszó dolog, mert bemegyek az irodába hogy tetszik ez meg ez a ház amit a neten láttam, utána megnézünk a lakást a „property manager”-rel. Majd kitöltök egy lapot és csak aztán elbírálják el (ja meg az útlevél-kontroll után), hogy beköltözhetek-e. Érdekesség: van a lapon olyan pont is, hogy az előző bérlő ajánlása! Ha minden oké és nem hánytam le az előző albim falát vagy nem égettem fel akkor rábólintanak a költözésre és végre fizethet az ember… A fizetés itt teljesen on-line történik, így tényleg nem lehet feketézni, milyen egyszerű is…
Végezetül, ezt a procedurát átugorva, ma már sikerült kifizetnem bond-ot (kaució; kb. 4 heti lakbér) és 2 hete előre (itt ez a bevett szokás; ami egyik azért nem olyan kevés). Valószínűleg szimpatikusak voltunk, mert kitöltöttük a lapot, és mondta az egyik hölgy, hogy akkor majd csörgünk ha megkapom az albit, de mire kisétáltunk a kocsiig és már futott is utánunk, hogy akkor a miénk lehet… Szóval így lett meg az első albérletünk (140 dollárért), ami nagyon olcsónak számit itt Palmerston North-ban.
Ezek után a sikerült a bankban is megcsinálni egypár dolgot, mert már elkészült a kártyám (az itteni angolszász bankrendszer elég bonyolult az otthoni megszokotthoz képest, de majd megtanulom). Pl. automatikusan van minden számla mellé egy megtakarítási számla is („on-line”), ahova mindig ha van megtakaritásom akkor utalhatok és ott kamatozik kb. 4%-t ami nem rossz, de ha kell rőla pénz akkor ki is vehet havonta egyszer díjmentesen. Vagy ha fizetek akkor nekem kell eldöntenem hogy mivel teszem és azt külön be kell nyomnom a pötyögön…
Délután az irodai munka után, ma este az itteni phd-s diákokkal vacsoráztam… Elég színes volt a társaság, mivel az asztalnál hatan ültünk 6 különböző nemzetiséggel (kínai, kolumbiai, német, svájci/olasz és én), ja és holnap találkozom a velem együtt kezdő mexikoi sráccal…szóval kész is a „multikulti”…
Jaj és már nagyon izgatott vagyok, mert holnap (illetve már ma) indulunk Auckland-ba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése