2011. február 18., péntek

"Állat, ezeknek....?!"

Állat, állat és még egy kicsit több állat él itt minden fele…Persze ez a nyüzsgés vele járója a nyárnak. A meleg és pára külön-külön is, de itt kéz a kézben varázsolják otthonossá ezt a helyet az élőlénynek számára. Más szavakkal, itt a tücskök is erősebben húzzák, de nem azért mert erősebbek, hanem mert többen vannak (vagy „kanosabbak”?). Pl. ma is kint voltunk az egyetemi parkerdőben és a tücsökzenétől meg lehet süketülni.

A buja természet következtében kicsiny lakásunkban is élőlények egész tárházát látjuk vendégül a nap minden egyes szakában. A nappali vendégeink gyakran tudatják, hogy itt vannak azzal, hogy körbe-körbe repkednek és mindenre rászállnak. Szóval az itteni legyek is pofátlanok… Most van egyébként a dinnyeszezon, ami a muslicák kedvence szóval abból is tartunk egypárat. A szúnyogok itt is csípnek, de azért sokkal barátságosabbak, mint otthon. A pókokról nem is beszélve, mert itt még normális „mászós” pókkal nem is találkoztam, csak ugrálóssal. Fura egy szerzet az is… És azt hozzá kell tennem, hogy Új-Zélandon nincs mérges pók (skorpió vagy kígyó stb.), ellentétben Ausztráliával, amit azért jó tudni. Jaj és akkor a hangyákat még nem is említettem…

De a legkülönösebb szerzet azért éjszaka jön el, arcát még nem mutatta (már tervezem, hogy éjszaka egyszer meglesem), de már három éjszaka is „keréknyomát” hagyta a konyhai szőnyegünkön (gerjedhet a szőnyegre). Első ránézésre, mintha valami „közepes tengelytávú” csiga farolgatott („drifting”) volna végig a szőnyegünkön. Hogy megfelelően és alaposan interpretálhassuk a helyzetet, feltételeznünk kell egy akkora lyukat házunk valamelyik falán, amekkora elég egy átlagos csiga (persze ha beszélhetünk csigáról) bejutásához… belegondolni is rossz. Azért nyugalom, a lakás jó, csak ehhez a különös építészeti rendszerhez (nevesítve: fára papír vagy gipszkarton) nehéz hozzászokni. Sőt igazából falaink tényleg csak a faleveleket tartják kint…

Mindezek ellenére azért szeretünk itt lakni, bár Gigi éjjelente „félve” jár ki a konyhába a különös settenkedő miatt. De én nyugodt vagyok, mert majd kiderül mi okozza a különös alakzatokat konyhánk egyetlen szőnyegén…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése