Paraguay – You have to feel it!!!

This is not a good start. Unfortunately, I was too lazy to write this blog in English. In short, we would like to thank to Alvaro for touring us around Paraguay. We enjoyed every minute, and you live in a fantastic country. Take care! Gabor and Angela

Paraguay (es Uruguay) Del-Amerika turisztikailag legkevesbe latogatott orszagai koze tartozik. Itt tenyleg ugy lehet utazni hogy az ember nem is talalkozik napokig masik turistaval. Meg ugy is hogy az utobbi par evben viszonylag nagyott nott az ideutazok szama. Egyre tobben kivancsiak arra hogy mi is van itt,  igy valoszinuleg ez az erintetlenseg hamarosan valtozni fog.

Paraguay-ban Alvaro baratunkat latogattuk meg, aki par nap alatt rengeteg szep helyre vitt el minket. Ezuton is koszonjuk neki hogy segitett abban hogy bepillantast nyerjunk a paraguayi eletbe. Azt kell mondjam, hogy talan ez az orszag es meg Uruguay voltak azok a helyek ahol sikerult ratalalnunk az autentikus es igazi Latin-Amerikara. Kicsit kaotikus, nehol rendezetlen, de imadnivalo. A hataratlepes pillanatatol egeszen a vegeig imadtuk.

Alvaroval

Mi is teszi egy helyet elvezhetove? Az emberek. Itt jartunkkor olyan helyeken voltunk ahol szerintem az emberek alig latnak/lattak turistat. Elso nap megalltunk egy videki kisvaros vegyesboltjaban (ertsd: AFESZ), hogy megvegyuk a vacsihoz szukseges alap dolgokat. A  boltban amikor meghallottak hogy Alvaroval angolul beszelunk ugy neztek mintha foldonkivuliek lennenk. Vicces volt latni a helyiek megilletodeset. Valoszinuleg nem sok embert latnak/hallnak itt, aki nem spanyolul beszel. Hogy neztek volna ha magyarul beszeltunk volna... :)

Az emberek hasonloan relaxaltak itt, mint Uj-Zelandon. Teljesen nyugodtak, es nem sietnek el semmit sem. Inkabb pihegnek a kertben a drot-szekben ucsorogve, es nezik hogy a szomszedban hogy jatszak a roplabdat. Igen roplabdat!! Itt ez egyfajta nemzeti sport. Amig Bolivia a mufuves palyakra kolt, itt az emberek kifeszitenek egy roplabda halot ket fa koze, es jatszanak.

Roplabda palya

Drot-szek

A piheges fontos kelleke a terere (egy helyi bokor level teakent fogyasztva). Ezt ahogyan Uruguayban is, nagy termoszokban cipelt viz teszi teljesse. Amig a tengerparti Uruguayban forro vizre eskusznek, addig Paraguayban tobbek kozott az elviselhetetlenhez kozelito klima miatt a hideg vizben es a nagy oklomnyi jegdarabokan biznak. Finom is a terere, igy hozunk mi is magunkkal vissza vagy egy jo 1 kilonyit. :) Ezzel remelem nem arulok zsakbamacsakat, de mar visszaertunk Uj-Zelandra par napja.Ide hozza lehet fuzni, hogy nem csak terere tea volt nalunk visszafele, de coca-tea is. Ez kello mertekben felkeltette a reggel 4:30 kor ebredezo uj-zelandi biosecurity hataror ebersegi allapotat. Igy csak egy masfel oras varakozas utan sikerult nekik a teasdobozon feltuntetett spanyol feliratokat google forditoval leforditani. :) Kedvenc kerdesem a hatarortol: “Ez a tea minden supermarketben kaphato Boliviaban? Valaszom: “Persze ez a legpopularisabb termek”. A valodi valasz egy kicsit hosszabban: Boliviaban, az egynapos turank soran atmentunk La Paz leggazdagabb negyeden, ahol az idegenvezeto buszken meselte, hogy itt van La Paz (meg talan az orszag) egyetlen supermarkete, csak hogy tudjuk hova tenni a fejlettsegi fokat a varosnegyednek. A hataror biztos szunditott a tovabbkepzesen... :)

Paraguayi kezdorugaskent egybol valami naggyal kezdtunk. Mindjart az elejen a Parana folyon epult Itaipu gatat latogattuk meg. Ez az egyik a maga nemeben legnagyobb gat es vizieromu a vilagon. Ezen a vizieromuvon Paraguay Brazilival osztozik, sajnos a felepitese utan sikerult egy Iguazu meretu vizesest tova formalni, ami hagy nemi kornyezetivedelmi ketseget maga utan, de ez van.

Itaipu gat viztulfolyoja

Parana folyo

Kovetkezoleg Alvaro edesapjat latogattuk meg, aki egy videki mezogazdasagi szakiskolaban igazgato. Itt megmutattak, hogy “ez itt a kert”. Csak organikus, es fenntarthato modon termelik a zoldsegeket, gyumolcsoket, allatokat  Itt ugy probaljak felvenni az ipari szoja termesztessel a versenyt, hogy a helyi fiataloknak olyan mezogazdasagi modszereket, ismereteket tanitanak amelyekkel jobban es okosabban tudjak muvelni a foldjeiket. Sajnos ez a harc mar valoszinuleg az elejen megpecsetelodott, mert Paraguay nagy reszen nagyiparban nyomjak a szojat es mas haszonnovenyeket, de lassan csak van esely ezt megvaltoztatni.

Paraguay egyike volt a legeslegelso spanyol telepes helyeknek Del-Amerikaban. Ezt nagyon jol mutatjak a tobb tucat kolostor, templom es aprobb mintagazdasagok romjai, amik a paraguayi videket diszitik. Kettot mi is meglatogattuk, ahol elsokent Jezsuita-rendi szerzetesek kezdtek meg a helyi guarani torzsek konvertaciojat. A romok szep allapotban maradtak meg, igy eleg konnyen el lehetett kepzeli hogyan is eltek itt 200-300 eve.

Terere reklam az fout menten

Jezsuita kolostor komplex romjai (Trinidad)

Rio-i kalandok utan, a labunkba meg benne volt a bugi, igy jott az elhatarozas, hogy innen karneval nelkul nem megyunk haza. A messze foldon hires Rio karnevalra nem tudtunk elmenni, akkor a paraguayi valtozatat mindenkeppen utba kell ejtenunk. Igy egy penteki napon  harman kilatogattunk az encarnacioni permanens karneval “stadionba”. Itt nem egy ovalis stadiont kell elkepzelni, hanem egy hosszu utcat lelatokkal. Minden evben itt Encarnacionban 6-8 tancklub meri ossze, hogy ki razza jobban azt amit razni kell. Azt kell hogy mondjam, raztak itt rendesen, szemely szerint mi mindenkinek 10-et adtunk volna, de minket nem kerdeztek... Hajnali haromig birtuk nezni a fel ala vonulo tancosokat, meg a lelaton az egymasra (es sokszor rank is) habot fujo helyieket... Elmeny factor: 10!!!! A cim is innen jon, "Erezned kell!", mint az orszag hivatalos turisztikai szlogenje.

Karneval Encarnacion-ban

Cerro Coi - oszlopos elvalasu homokko (igen homokko!!)

Asuncion este

Zarasul egy asadora (aki most csatlakozik be, BBQ vagy grill) voltunk hivatalosak Alvaro csaladjanal. Mar ugy vartak minket hogy "Szervusztok". Gyorsan kiderult, hogy van a csaladban szegrol-vegrol magyar ver. Es ket perc alatt mar uton is voltunk a harom hazzal odebb lako Denesnel ket szippantasnyi terere-re. Nagyon szurrealis volt. Denes, mint az kiderult Magyarorszag paraguayi tiszteletbeli konzula. Kicsi a vilag. Zarasul Asunsion utan ujra mentunk vissza Buenos Airesbe, ahol minden rendben volt es sikerult elkapnunk a repulonket. 

Ezzel a bejegyzessel takarodunk is az eterbol. A jovoben csak  akkor jelentkezunk ha valami izgalmas tortenik velunk. Addig is mindenki legyen jo, es mossa meg rendesen fogyasztas elott az aluminiumos sorosdobozt, foleg ha utazik!!!