2014. szeptember 5., péntek

Victoria

Kellemes 3 oras repules utan meg is erkeztunk ide:

"Ez Ausztralia: 1275 olyan allat van ezen az egy foton ami megtudna olni." 
a helyiek nyelvhasznalataval elve az "across the ditch"-be (vagyis: Ausztraliaba). Mindenhol lehet talalkozni ezzel a kifejezessel, a hiradotol kezdve, az ujsagokon at a kozbeszedben, tenyleg nagyon elterjedt szohasznalat. A Tasman-tenger szinonimaja. Magyarul: "arkon\csatornan tul". De itt a csavar, ha Ausztraliabol utazunk, akkor meg Uj-Zeland az 'across the ditch'. Vice-versa mukodik.
The Ditch ( a piros nyil)
Melbournebe landoltunk, ahol azonnal fel is vettuk az autot, es sietve elhagytuk a varost. Itt csak az utazasunk legvegen toltottunk el 2 napot. De mivel Gabor meg reges-reg irt Melborunerol egy bejegyzest, ezert ezt most kihagynam (ismetlesul: http: //gigiandgabor.blogspot.co.nz/2011/07/kenguruk-foldje.html). Higgyetek el, lesz igy is eleg olvasnivalo.

Ausztralia allamai. Jartunk a sotetkekbe, az okkersargaba, es a barnaba... :)

Nagy szerencsemre talaltam a google-on egy olyan utvonal-terkepet, ami megegyezik a mienkkel, igy nem kell ossze-vissza rajzolgatnom.  Melbourne-Ballarat-Halls Gap-Port Fairy-Port Cambell-Apollo Bay, es vissza Melbourne. 5 nap alatt sikerult is megjarni az utat. Elso ranezesre kevesnek tunhet ez az 5 nap, de higgyetek el eleg volt. Persze nem mondom, hogy nem volt kicsit feszitett a tempo, de jol megterveztunk mindent, igy boven jutott ido az osszes (fo) latnivalora. Ez elmondhato ugyan az egesz utunkra. Annyira szerettunk volna minel tobb mindent latni, hogy tenyleg nem volt ido tengli-lengi. Majd tengunk-lengunk nyugdijas eveinkben eleget... :)

Az utvonal
Elso ejszakankat egy nemzeti parkos "vadkempingben" szerettuk volna eltolteni. Ausztraliaban, mint ahogy Uj-Zelandon is, a nemzeti parkok tartanak fenn (vad-)kempingeket, ahol minimalis dij fejeben alap szolgaltatossakkal (pl. viz, WC) szallhat meg az ember. Ez mar onamagban megerne egy kulon bejegyzest, mert nagyon jok, eletmentok- felteve ha megtalalod oket. Sajnos meglepoen hamar rankesteledett, igy persze nem sikerult megtalalni a kinezett helyet. :) Ugyhogy jobb hijan lehajtottunk a foutrol, es az erdo kozepen felallitottuk a satrunkat. Valami jelzes volt ugyan, de nem volt egyertelmu, nameg korabbi kempingezok nyomai is fellelhetoek voltak, igy ugy dontottunk maradunk. Eletemben nem f...stam annyira mint azon az ejjelen, mert egyedul voltunk a helyen. Ugy vartam a reggeli pirkadatot, mint meg soha. Iszonyatosan felelmetes volt. Recsegtek a fak, fujt a szel, allatok neszeltek. Minden hangra felriadtam, lelki szemeimmel mar lattam a baltas gyilkos elmosodott arnyat a satrunk falan... Soha tobbe nem megyunk erdobe egyedul... Azt mar csak hallkan sugom meg, hogy a kinezett kemping  kb 500 m-rel arrebb volt, persze ez csak masnap reggel a vilagosban derult ki. Bamban, meg az ejszaka sotet elmenyeit feldolgozva nyammogjuk a reggelit, mikor egy akkora kenguru jelent meg a horizonton. A falat is megakadt a torkunkon.
Jol indult a tura, meg 24 oraja sem vagyonk "Ozzie" foldon, es mar megvolt minden: vadkemping es kenguru... Kell ennel tobb?

Mondom, a semmi kozepen...
Reggeli termeszetfilmvetites...Na hol a kenguru?
Beleolvadnak a tajba, a  kep is homalyos,  de remelem  kilehet venni az uton atszokkeno kengurukat
Reggeli hangulat ausztral modra
Nem kellett sokat varni a kovetkezo "allatkodasra". A Mt. Eccles Nemzeti Parkban vedett helyen elik unalmas kis eletuket a koala macik. Mikor megerkeztunk, "versenyt neztunk" Gaborral. Es magam is meglepodtem amikor nekem sikerult kiszurnom az elsot. Latasom minden csak nem eles, igy meg edesebb volt a siker. Amugy ha mar megtalaltal egyet, utana raall a szemed, es gyerekjatek meglatni a rejtozo kis szorcsomokat. Szerencsere nem mozognak (egyaltalan nem), egy helyben ulnek mozdulatlanul.
Na nezzuk csak, mit pipalhatunk ki errol a keprol... Koala, pipa, kenguru, pipa. Most megsugom, majdnem minden meglesz az ut vegere... ;)



Na de nezzunk valodi kepeket:





Lattunk uton athalado eltevedt kis peldanyt is. Szepen minden kocsi megallt, es megvarta turelmesen, amig komotosan ater a koala maci az ut masik felere. 
Sajnos nem fer bele, hogy minden "csipcsup" helyrol beszamoljak, igy mar csak egy dolog van amit mindenkepp szeretnek Victoria allambol bemutatni. Az pedig nem mas, mint a Great Ocean Road, es annak vilaghiru resze a 12 Apostols. Kicsit bovebb info itt, sok sok keppel: http://www.erdekesvilag.hu/tizenket-apostol-meszkooszlopok-ausztralia-partjainal/
Talan ez a video adja vissza legjobban az ut "feeling"-jet. Sajnos nem sajat felvetel, de nezzetek meg, megeri azt a ket es fel percet. https://www.youtube.com/watch?v=uv6683Xeg-0 
Par fenykep, mert itt igazabol kar szaporitani a szot. (ha rakattintotok a kepre, automatikusan elindul a kepnezegeto)









Zarasul meg egypar allat. Hangyaszsun: pipa,  wallaby: pipa.... :)

Hangyaszsun

A tablak nem csak disznek vannak...
Wallaby, a kistestbe zart kenguru...
Es csakhogy kerek legyen a tortenet, Victoria bemutatasat egy ejszakazos sztorival zarnam. Visszafele egy ejszakat  el kellett toltenunk Melbourne kornyeken. Egy nagyon fontos tenyezovel azonban nem szamoltunk, tudtuk mi ugyan, csak nem sejtettuk hogy a Forma 1 arra hetvegere esett. Minden kemping csurig volt, sehol nem tudtuk meghuzni magunkat. Igy nem maradt mas, mint az autobaejszakazas egy csendes kisvaros eldugott utcajan. Itt nem a baltasgyilkostol feltem, hanem attol,  hogy vajon mikor kopogtat be egy rendor az ablakon hogy "maguk mi a turot keresnek itt, ez illegalis"... :) Szerencsere megusztuk, a nappal keltunk, es mar hajnali 5 kor ujra uton voltunk a repter fele. Leadtuk az autot, es repultunk tovabb Perth-be.

Legkozelebb a Nyugat Ausztralias elmenyekkel folytatom. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése