Gigi jól összefoglalta a tavalyi év
második felének legfontosabb eseményeit, bár egy kicsit megfelejtkezett egypár
geológiai értelemben vett érdekes információról (ezzel most remélem nem
vesztettünk el egypár nem földtudományos-hátterű olvasót). Ha ez megnyugtat
valakit akkor ezek a geológiai infók azért szervesen kapcsolódnak a hazautunkhoz
is, vagyis így kezdődött a hazaút. :) Két nappal indulásunk előtt augusztus
6-án hajnalban kitört az a Tongariro vulkán (északi része a „Mt. Doom”-nak a
Gyűrűk Urából), amely közel 120 éve szunnyadt. Minden egy hajnali egy órakor megcsörrenő telefonnal kezdődőt, majd se perc alatt a terepjáróban találtam magam a
Tongariro felé száguldva többedmagammal. Sikerült is elsőként a terepre érni,
ahol egy nagy esős, ködös idő várt minket semmi kilátással. Szomorúságunkban
elkezdtünk a hamut „sepregetni” mint jó vulkanológus hallgatók. Bár a
sepregetés nem tartott sokáig a kitörés rövidsége miatt, így még aznap vissza
is tértem Palmy-ba pakolni a táskánkat Gigivel, hogy minden helyén legyen a
hazaút során.
Azóta Tongariro okozott még egy
meglepetést, mert novemberben is kitört. Ezt már sikerült lencsevégre is kapni (sajnos
nem nekem, mert én akkor nem voltam Új-Zélandon). A YouTube linken mindenki
megnézheti a kitörést (megéri, kb. 1 perc után van a kitörés).
"Sepregetés" közben az 1-es főút mentén. |
Nem menni sehova! Hamarosan jelentkezem a Mojave-sivatagi élményekkel, meg egy kicsi karácsonyi
grillezéssel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése