Most jelentkezem a Gigi által beharangozott bloggal…
Egy pillantás a "városra"... |
Szóval sikerült egyben megjárni Singapore-t (az már északi félteke). Először a formalitás, egy konferenciára (Remote Sensing, Natural Hazards and Environmental Change) látogattam el Jonnal az egyik konzulensemmel. Előadást is tartottam, ami egész jól sikerült. De ez a bejegyzés ma inkább a vásárlásról, mint a singapore-i lételemről fog szólni…
Lehet hogy ez a mottójuk a singapore-iaknak, mert elég sok helyen szólított fel a tábla... |
Szóval a bepakoláskor még elég nehéz volt elhinni, hogy ott meleg van. Bár ez a kijelentés és a naivitásom több ponton is szembeszegül az általános iskolától az egyetemig elkísérő néha már demagógnak tűnő mondattal, miszerint az egyenlítői éghajlat forró és párás. De mentségemre szólva itt tél van, és csak nem akartam elhinni… De az időjárás-előrejelzés ellenőrizve, megnyugodtam, mert olyan 30-32 fokot „jósoltak” az év 365 napjában. Ennek következtében nagy örömben sikerült is egy fürdő és egy rövidgatyát is beszereznem, amit hazatérve el is raktam jó mélyre még vagy 3-4 hónapra (mert itt sajnos a napi csúcs még csak olyan 12-13 körül van).
Orchard Road. Talán itt van a legtöbb pláza a világon (szerintem, de ha valaki tud ennél meggyőzőbb statisztikát az írjon). |
Szóval a hőmérséklet őrületesen meleg és a pára néha elviselhetetlen. Talán ez a klíma teszi, hogy mindenki inkább vásárol a légkondicionálással felvértezett plázákban. Persze azért a nagy vásárlás közepette sikerült rátalálkoznom egypár pulcsira, illetve bőrkabátra, amit el sem merek képzelni egy helyin ebben a rohadt nagy melegben… Na de hogy már két bekezdés és mindenhol fel és fel bukkan a vásárlás…?! Hát igen ez nem véletlen, mert Singapore a világ legnagyobb plázája (úgy egy az egybe), persze kell útlevél, hogy bejuss, de amint ez megtörtént egyből a 24/7 vásárlás heveny véráramlatába kerül az ember és nincs megállás (legalábbis ahogyan körbenéztem nem volt).
A sarki Gucci-s... |
Erre pár példa szabadon:
(1) Megpróbáltunk átkelni egy forgalmas úton, így döntöttünk, hogy inkább megyünk az aluljárón keresztül. Eddig semmi gubanc, de egy szinttel lejjebb egy „apró” (kb. egy Aréna pláza méretű) plázába értünk ami 4 emelet MÉLY volt. Szóval az átkelés az aluljárón legalább fél óra volt de végül megoldottuk.
(2) A másik kedvencem: Singapore csak egy kicsit, de azért elektronikában utazik (főleg fejlesztés és marketing stb.). Ezért itt van olyan is, hogy „digital mall” ami annyit tesz hogy itt csak elektonikai üzletek tömörít. Ami még elmegy, de amikor mind ez 6 szinte olyan a pesti mamut méretben tornyosul, akkor egy kicsit elgondolkodik az ember. És tényleg csak elektronika volt, mert a leg elektronkia mentes üzlet a „Computer Books” névre hallgató bolt volt. De ez még semmi van egy szint a hatból, ami 24 órán át van NYITVA. El tudom képzelni a szituációt, amikor valami elektonikusan túltöltött dél-ázsiai hajnal 3 kor leugrik az elektronikai üzletbe, hogy vegyen mondjuk 4 giga ram-ot vagy csak egy pendrive-ot…
A hat szintes elektronikai monstrum.... (már nem bírtam ideggel) |
24 órás vásárlás az elektronikai "paradicsomban"... |
(3) A másik féktelen dolog, amit tapasztaltunk. A Louis Vuitton-hoz kapcsolódik, erről tudtam, hogy az árak nincsenek kiírva, csak előkelő helyeken van. Volt szerencsém látni már pár ilyen, de ez volt az első hely, ahol mindjárt kettő volt egymás mellett (kb. 400 m-re egymástól) Biztos nem tudta az az egy bolt ellátni az igényeket…
Hamarosan jövök a kulturális résszel… és további képekkel (ígérem jobbakkal, mint ma)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése