Valamit Szamoarol

Igertem hogy bovebben beszamolok a szamoai utamrol. Most hogy megfazva fekszek itton, nincs is jobb ido erre. Ugye ahogy a bevezeto bejegyzesben (http://gigiandgabor.blogspot.co.nz/2015/08/teli-vakacio.html) mar megritam, regi almunk (vagyis miota Uj-Zelandon elunk) volt eljutni valamelyik csendes-oceani szigetre. Annak ellenere hogy egy csendes-oceani szigeten elunk. :) De Uj-Zeland meg baratsaggal sem nevezheto tropusinak.

Ebbol a blogbejegyzesbol hadd ragadjak ki egypar fontos gondolatot mielott belemegyek a szemelyes elmenyeimbe. http://cook-szigetek.com/egyeb-szamoa.html. Nagyon jo osszefoglalo, mindenkinek ajanlom. Imadom mikor valaki elvegzi elottem a nehez munkat, en meg szemtelenul ellopom. Csak en nem a doktorimat plagizalom. :)

"O tagata soifua uma ua saoloto lo latou fananau mai, ma e tutusa o latou tulaga aloaia faapea a latou aia tatau. Ua faaeeina atu i a latou le mafaufau lelei ma le loto fuatiaifo ma e tatau ona faatino le agaga faauso i le va o le tasi i le isi.
Minden élőlény szabadnak születik és méltóságban, jogaiban egyenlő. Ésszel és lelkiismerettel van megáldva, és viselkedését a testvériség szelleme kell, hogy vezérelje."
 Szamoa két részre oszlik: Amerikai Szamoa ( a sziget keleti része: Tutuila -, Aunuu - és Swains - sziget). Központja a Tutuila szigetén levő Pago Pago. Nyugat -Szamoa legnagyobb szigetei : Savai és Upolu. Fővárosa: Apia , 1962 óta független királyság.
Csendes-óceán közepén, Polinézia szívében európid vonású barnabőrű barátságos emberek, elbűvölő környezetben - a modernvilág idegeskedésétől, rohanásától távol - élik mindennapjaikat. Ők úgy mondják, az általuk benépesített szigetvilágot a hatalmas Tangaloa (Tangaroa) isten teremtette, és elkeresztelte Szamoának, a ''Szent Tyúk" szigeteinek. A tudósok viszont más véleményen vannak. Bizonyított tény, hogy a Tonga szigetek betelepedésével egyidőben, azaz mintegy 3500 évvel ezelőtt, a polinéz hajósok egy csoportja Tongáról továbbhajózva elérte a szamoai szigeteket, és birtokba vette azokat. Ma e szárazulatokon két ország osztozik: az 1962 óta független Nyugat-Szamoa, és az Egyesült Államokhoz tartozó Kelet-Szamoa, vagy Amerikai Szamoa.
A ketté osztott Szamoa közül Nyugat-Szamoa őrizte meg leginkább az ősi polinéz szokásokat, hagyományokat. Kilenc szigetének 2934 km2-es együttes területe, mintegy 15-ször nagyobb amerikai testvérénél.  

Nyugat-Szamoa fővárosa Apia, a második legnagyobb szigeten, Upolun fekszik. A 35 ezer lakosú Apiában a hétköznapok egyformán kezdődnek. A forgalmat leállítják, és elindul szokásos útvonalán a helyi rendőrzenekar, felvonják az önállóságot jelképező zászlót, mely az ország 1962 - ben kivívott függetlenségét hivatott demonstrálni, miközben a zenekar a nemzeti himnuszt játsza. Szamoa a II. világháború óta Népszövetségi Mandátum, majd 1946-tól ENSZ gyámsági területként Új-Zéland felügyelete alá tartozó országban büszkén emlegetik, hogy a csendes-óceáni térségben a II.világháború után itt vívták ki először a teljes önállóságot. Szamoán az II. világháború után sem honolt békesség, mert a szigeteken francia, angol, amerikai és német érdekeltségek ütköztek, s zárófejezeteként 1899-től a németek kapták meg Szamoa két legnagyobb szigetét: Savait és Upolut, míg az amerikaiaknak jutott a mai Amarikai Szamoához tartozó szigetek. Szamoát a németek 15 évig uralták, mert a németeket 1914 - ben elűzték a bevonuló új-zélandi csapatok.
Az országban hagyományos önellátó mezőgazdaság folyik, de a pénzgazdálkodás még nem elégé fejlett. Ez azt jelenti, hogy saját fogyasztásra termelnek különféle terményeket. Az utolsó 30-40 évben bekövetkezett fejlődéssel a gazdaságot próbálják alárendelni a nemzetközi kereskedelemnek, és igyekszenek abba bekapcsolódni. Jövedelmük elsősorban a mezőgazdasági termeléstől függ: főleg a banántól, koprától, kakaótól valamint a fakitermeléstől.
Amióta az ország résztvesz a nemzetközi pénzforgalomban, egyfajta változás ment végbe a termékek vonatkozásában a szamoai árucikkek terén. A banántermelés visszaesett, viszont a taro, a kakaó és a kókuszdió előretört. A kókuszdiót ma már feldolgozzák, és a belőle nyert koprából kókuszolajat készítenek, melyet exportálnak. Ezt megelőzően csak nyers, feldolgozatlan árukkal tudtak kereskedni, de ez fokozatosan megváltozott. A kakaót sem szállítják egyből nyersen külföldre, hanem kakaóport, valamint kakaóvajat készítenek belőle és azt exportálják. Apia utcáin sétálva és látva a modern autók sokaságát, nem is hinnénk, hogy Polinézia egyik legszegényebb országában járunk. Az autók többsége a Szamoán is honos polinéz hagyomány által került az itt élők tulajdonába. Miszerint a családban minden közös, és a külföldön dolgozó szamoai kötelességének érzi, hogy a teljes vagyonát megossza az otthon maradottakkal. E szokás következtében nem is nagyon láthatunk Szamoán koldusokat, mert az egyén kiterjesztett családjának tagjai ezt a szégyent nem engedhetnék meg maguknak. A Szamoán megházasodó idegentől, mint az új családba költözőtől szintén elvárják vagyonának megosztását, mint a család többi tagjától.
Szamoát erősen vallásos emberek lakják. A népesség fele  Kongregacionalista, negyede Katolikus, 12% Metodista, a maradék főleg a Mormonhit követője

Ime 2 youtube video, meg kozben az en szerzemenyemrol se feletkezzetek meg!

https://www.youtube.com/watch?v=dbefBC7Lcro#t=50

https://www.youtube.com/watch?v=la_RpsR5bMo 

Utunkat Upolu szigeten kezdtuk, majd onnan kompoztunk at Savaii-ra. Ahonnan vissza Upolura hogy elkapjuk az Uj-Zeland fele tarto jaratunkat. Az alabbi terkepre rarajzoltam az utvonalat, es bekereteztem a falvakat ahol megszalltunk. A nagy kor megtetelere 3 napot szantunk. A masik kis kort pedig ad hoc modon tettuk meg. Nem volt betervezve a programba, de mivel a kompunk visszaerkezese Upoulu szigetere es repuloindulasunk kozott volt meg 6 ora, igy ugy dontottunk, miert ne?

Sajnalatos modon az Upolun eltoltott ido alatt az idojaras nem volt valami kegyes hozzank. Sott, ugy is mondhatnam az ido rendkivul rossz volt. Igy emiatt nem sok mindent tudtunk csinalni. Furdeni is csak immel ammal. Ez az ramaty ido gyakorlatilag vegig kisert bennunket, igazan gyonyoru csak az utolso 1.5 nap volt. Na nem panaszkodaskepp irom, csak nyilvan egy ilyen szigeten a fo latnivalok a gyonyorubbnel gyonyorubb tengerpartok, plusz egy ket turazasi lehetoseg. Egyik sem kellemes foglalatossag esoben. 

Savaii-on mar kicsit jobb volt a helyzet ("idojarasugyileg"), de sajnos a Lano-ban eltolott ket napbol egyaltalan nem tudtunk pancsikolni. Az alabbi kepen latjatok az utvonalat, es szinten a falvakat bekeretezve ahol megszalltunk. Itt osszesen 4 napot tolottunk.

Az idojarastol fuggetlenul maguk a szigetek, az emberek, a falvak, egy olyan elmenyt adtak amit meg soha nem tapasztaltam. Pont az a gyonyoru ebben az orszagban, hogy a viszonylagos fejletlensege adja azt a rendkivuli bajat. A kozossegek, ahogy a falvakban mindenki vegzi a dolgat. Ugymond senkinek, vagy nagyon keveseknek van europai ertelelmben vett munkaja, de megis mindneki dolgozik. Onfenntarto kis kozossegek ezek. Meg azt is megmerem kockaztatni hogy utopisztikus. Utopisztikus, mert szinte ismeretlen fogalom a bunozes, nincs (vagyis nekem ugy tunt) akkora stessz, senki sem siet sehova. es fenntarthato. Nem termelnek szemetet, csakis minimalisat, nincs feldolgozott junkfood, csak friss helyi organic termek. Hat mi ez ha nem az utopia? :) Kivulallokent szamomra ez jott at, vagy ezt szerettem volna meglatni? Franc se tudja, de nekem rettentoen "bejott".

Kozben persze van technolgoia. Nem fuszoknyaban levo szijjal vadaszo falvakat kell itt elkepzelni. Van itt mobiltelefon, televizio, internet, penzforgalom, oktatas, de valahogy ezek a nyugati vivmanyok meg nem oltek meg a hagyomanyos utjat az eletnek.  Oszintem megmondom sajnos nem sokat tudok a szamoai tarsadalom berendezkedeserol igy engedjetek meg hogy most abba ne menjek bele. Ami szamomra kivulallokent atjott, hogy a csalad az szent, es a vallas a minden. 

Az emberek baratsagosak, mosolygosak, segitokeszek, es legnagyobb meglepetesemre mindenki beszeli az angolt. Oly annyira hogy a fovarosban levo kulombozo cegek reklamtablai is angolul vannak. A mekiben a menu is angolul van. :) Mielott nekem estek hogy minek megyek a mekibe, csak pisilni voltam! :)

De ha mar a mekinel tartunk a helyi etelekrol is illik beszelni. 1 het alatt annyi halat ettem mint elotte egesz evben. Persze ezt nem kene ilyen buszken reklamoznom, annak a tenynek az ismereteben hogy egy szigeten elek. De itt ha egyszer olcsobb a marhahus! :) Viccet felreteve, isteni friss halak, sok sok kokusztej, taro (magas kemenyitotartalmu"tropusi krumpli"). Friss kokusz, nem Dole banan, papaya. Ah, most is osszefolyik a nyal a szamba. 

Taro

Ime egypar kep az apiai piacrol:

Mivel facebookra tettem fel jopar nyalcsorgatos taj es beach fotot, igy itt a blogbejegyzesben inkabb amolyan kulturalis dolgokat osztanek meg. 

Legelso sokkot a "szoknyat" (lavalava) viselo hatarortol kaptam. Uj-Zelandon elve mar talalkoztam szoknyat viselo tongaiakkal es szamoaiakkal, ahogy vasarnap mennek a templomba. De amikor ezt egy komoly tekintelyt parancsolo emberen latod, azert ohatanul mosolyra all a szad. Nyilvan nem kertem meg a hatarort hogy alljon mar be nekem egy kepre, igy a netrol talalt keppel "igazalom"hogy nem hazudok. Kozben ez itt tenyleg mindennapi viselet. A gyerekek egyenruhaja is ilyen, meg amolyan hetkoznapi viselet.

 

A kovetkezo dolog ami "sokkolt" az a falvak, vagyis nem a falvak maguk, hanem a hazak. Gyakorlatilag minden tulzas nelkul allithatom hogy alig vannak zart epuletek. Kiveve a templomokat, de azokra raterek kesobb. Szoval minden nyitott. Van egy haz (fale-nak hivjak) ami rendesen be van rendezve. Latod a butorokat, a bevetett agyat, mindnent. Csak egy valami hianyzik. Megpedig a falak... Elsore elkepeszto latvany. Minden nyitott, mindenki latja mid van. Nincs privat szferad. A falu tehetosebb emberi engedhetik meg maguknak hogy zart hazakat epitsenek. 

Tovabba a "falugyuleseket" is ilyan nyitott, erre a celra keszult hazakban ulik meg. 

Bovebben itt olvashattok a szamoai falekrol: https://en.wikipedia.org/wiki/Architecture_of_Samoa

Mi is ilyen tradicionalis hazakban szalltunk meg. Eleg fapados, de ha nem fuj a szel es esik az eso, biztosan kellemesebb... Nekunk nem volt szerencsenk, aludni nem sokat aludtunk.

A kovetkezo szembetuno dolog a templomok. Minden faluban van jopar, es verseny folyik hogy kie a nagyobb. Amikor epitkezest lattam, az csakis kizarolag templomepites volt. A csaladok a jovedelmuk akar 30%-at is az egyhaznak adjak. Es nyilvan minel gazadgabb a kozosseg, annal tobb a felajanlott penz, es annal nagyobb a templom....

Ime egypar kep, nyilvan a teljesseg igenye nelkul,

Vasarnap az szent, es tenyleg mindenki a templomba megy. Szegeny hazi nenink, aki az egyik szallsunkon epp vasarnap reggel keszitette nekunk a reggelit, mondta hogy remeli az Ur megbocsat neki hogy ma nem ment a templomba. :) Mindenki felolti legszebb feher ruhajat, es irany az Ur Haza. 

Sajnos nem sajat felvetel. De vegyetek ugy, mert akar en is lohettem volna ezt a kepet. Csak tul felenk vagyok ismeretlen emberek arcaba toljam a fenykepezot...

Szinten nem sajat kep, de higyjetek el, ilyet is lattam! :) 

Azt hiszem utolso dolog amirol emlitest szeretnek tenni azok a vicces buszok...

Kozben most talaltam ezt a remes videot. Istenem.  https://www.youtube.com/watch?v=BfoJpes6TM4
Itt meg a bejegyzes arrol hogy mi tortent: http://runthruthejungle.blogspot.co.nz/2013/07/tragic-bus-accident-lano-savaii-samoa.html. Remes...

Szoval a buszok. Nem talalok informaciot arrol hogy miert ilyenek, de nagyon viccesek az egyszer biztos. Mivel autot bereltunk, kiprobalni nem volt szerencsem. Allitolag nagy elmeny. Nekem ez most kimaradt, majd legkozelebb.

Ezt a bejegyzest szandekosan nem utibeszamolosra irtam, felturbozva millio fotoval. Ami azert is lenne necces mert nicsenek szep fotoim. Gabor a fenykepfelelos, O ugyebar nem tudott eljonni, igy maradtam en meg Gopro, ami kozel sem csinal olyan gyonyoru felveteleket, mint Gabor rendes kameraja.
Szerettem volna egy icipi betekintest adni ebbe a kis eldugott, de pont attol kulonleges csendes-oceani orszagba. Nem vartam semmit, mert igazabol elkepzelesem sem volt milyen lehet egy ilyen hely, de en annyira megszerettem Szamoat, hogy oszintem remelem egyszer Gaborral visszaterhetek ide.