Elore szolok: hosszu leszek
I. resz:
Mielott raternek a kepek es az elmenyek megosztasahoz, ugy erzem hogy egy Ausztraliarol szolo utibeszamolo nem lenne teljes az Aboriginalok bemutatasa nelkul. Igyekeztem volna roviden osszefoglalni a tortenelmuket, helyzetuket, de ahogy egyre jobban beleastam magam a temaba, ra kellett jonnom, hogy ez gyakorlatilag lehetetlen. Igy engedjetek meg, hogy idelinkeljek egypar honlapot\blogot a temaval kapcsolatban. Akit bovebben erdekel, az kedvere szemezgessen batran. A linkek utan pedig megosztanek veletek egy kis "osszeollozott" osszefoglalot. (az ekezetek meglete es hianya azonnal arulkodik arrol hogy mit "lopok" es mi az en iromanyom)
|
Aboriginal nepesseg teluleti megoszlasa napjainkban. A sarga szin a visszakapott teruleteket jelzi. |
Ausztrália
benépesülése kb. 40 000 évvel ezelőtt történt. Az Aboriginalok az őskorban jellemző vadászó,
gyűjtögető életmódot folytattak, az élelmiszermennyiség és az időjárás
változásának megfelelően vándoroltak. Ezt az eletmódot egészen a britek megérkezéséig fenntartották. A telepesek megjelenésének (1788-tol) azonnali következménye az európai betegségek (mint például a
kanyaró és TBC) elterjedése volt. Az angol gyarmatosítás után, 1900-ra a regisztrált őslakos populáció
száma 93 000-re esett vissza a becsult 300.000-rol. A telepeseknek kezdett a terhükre válni az
europai szemmel "civilizálatlan" őslakosság. Igy 1950 körül a
kormányzat egy asszimilációs politikát indított el, aminek nyíltan az volt a
célja, hogy csökkentsék az őslakosok számát. Kihirdették a White Australia,
azaz a Fehér Ausztrália politikát. Ekkor kezdődött el a "fehérgalléros" népirtás. Elvették a
gyerekeket az aborigináloktól és azokat internátusba vagy fehér családoknál
helyezték el. Cél az új generáció “beolvasztása” volt. Ezt a generációt hívják
ellopott generációnak.
|
"feher Ausztralianak sotet a tortenelme" |
Az őslakosoktól elvették a földeket és az
ellenszegülőket büntetés nélkül lelőhették.
Az eltulajdonított földek hatalmas ásványi anyag, illetve kőolaj és
földgáz vagyononának kitermeléséből, feldolgozásából, majd annak
értékesítéséből ma az egész társadalom igen nagy jólétben él. 1962-ig kellett
varni amig az aboriginálok választójogot is kaptak. Majd 1967-ben kitörölték az
alkotmányból az ausztrál őslakosokat diszkrimináló rendelkezéseket, es teljes jogú
állampolgároknak ismerte el a bennszülötteket, akiket végre első alkalommal a
népszámlálás során is számba vettek. Ezzel véget vetettek annak a korábbi
gyakorlatnak, amely az őslakosokat az ország őshonos vadállományához, a
kenguruk és a koalák közé sorolta.
Jelenlegi helyzetük sem rózsás. Rendkivül magas az egészségügyi
és szociális problémák aranya az aboriginal kozzossegekben (statisztika itt:
itt) Nem elek
Ausztraliaban, szemelyes tapasztalatom nincsen, de amit Alice Springsben
lattam, valoban sokkolo volt. A tarsadalom szelere vetett, alkoholimustol,
munkanelkulisegtol, kilatastalansagtol, diszkriminaciotol szenvedo nep. Ha felületesen nézed a témát, tényleg úgy tünik, hogy csakis saját maguknak köszönhetik, miért nem képesek végre integrálódni... De ha belegondol az ember, hogy az angolok megerkezese ota, csakis jogvesztett, kirekesztett,
rabszolgasorsban elo emberekrol van szo, mar is mas a "gyerek
fekvese". Ezek az emberek az 1967-ben kaptak allamporgasgot a sajat
orszagukban, 1970-es evekig minden kulonosebb indok nelkul elraboltak a gyermekeiket. 2008-ig
kellett varni hogy ausztralia kormanya vegre bocsanatot kerjen ezert.
Itt megosztanek veletek egy zsenialis
dokumentumfilmet. Hosszú, de megéri:
Utopia
Ez pedig az "1200 merfold
hazaig" cimu film (magyarul), az "elveszett nemzedekrol":
1200 merfold hazaig
II. resz:
Ausztraliai utunk utolso fejezetehez erkeztunk, az ugynevezett Northern Territory-hoz (Eszaki Terulet), annak is a legdelebbi reszehez, az ugynevezett Red Centerhez.
Egy kellemesen eltoltott perthi este utan
ejfeli geppel repultunk Melbourne-be,
onnan pedig egy atlaszallassal mentunk is tovabb a Red Centre kozpontjaba Alice
Springs-be. Mikor utunk meg csak tervezesi fazisaban volt, egyetlenegy kikotesunk volt csak: az Uluru (Ayers
Rock). Az az amit mindenkepp latnunk kell.
Az Uluru kb 500km-re fekszik Alice Springstol. Utkozben akadt jopar latnivalo amik mellett termeszetsen nem hajthattunk csak ugy el. Igy nem csak "terultunk-fordultunk" ahogy a logtobb turista teszi, hanem igyekeztunk az itt toltott 5 napba minel tobb mindent belesuriteni. Az alabbi terkepen a nem
szaggatottal jelolt utakat jartuk be. A szaggatottra csakis 4x4-el lehet behajtani.
Faj ugyan az ember
szive, merthat mindig izgalmasabb a kevesbe jart ut, nincs annyi turista,
kietlenebb, es vadregenyesebb is, de
azert igy is csodaszep helyekre vitt el minket az aszfaltos ut, meg a Micra.. :)
Elso napunk a MacDonnell Hegyseg nyugati vonulatanak felfedezesevel
telt. Az 1 milliard evvel ezelott keletkezett hegyvonulat rendesen megkopott az
idok folyaman, erdetileg 4-5000m magas vonulata ma mar csak 400-500m-es. (
www.austhrutime.com)
|
Ochre Pits-"okker godor\bicskabanya". Az helyi aboriginalok innen gyujtottek be a testfesteshez, es kepzomuveszetukhoz szukseges kulonbozo szinu agyagokat. |
|
Az aboriginalok altal hasznalt "foldes-natur" szinskala fellelheto egy helyen |
|
Ilyen csodalatos alkotasok keszulnek ezekbol a szinekbol. A legelterjedteb , az ugynevezett "pottyozo muveszet"
Igy keszul:Pottyozo muveszet |
|
Jol "megkopott" mar ez a vonulat... |
Mivel sajnos nem tudtuk kovetkezo
allomasunkat a Kings Kanyont hatso uton elerni (4x4 hianya miatt), igy oriasit
kerulve, egy egesz napos vezetes utan erkeztunk meg ide. Maga a kanyon (nekunk)
nem volt akkora szenzacio, nem ugy mint a mehkaptar alaku homokko domok,
amik kipreparalodtak az evmilliok soran.
|
A kanyon |
|
Es az erdekes mehkaptar alaku domok |
Mar rendkivul idoszeru, hogy emlitest tegyek utunk legidegesitobb, mindenhol jelenlevo, mindennemu aktivitast (evest, ivast, turazast, letezest) lehetetlenne tevo paranyi kis allatokrol, a legyekrol. Nem tudom milyen fajta legyek, de az otthoni tarsaik udvariasak, es jolneveltek ezekhez kepest. Nem tulzok ha azt modnom, hogy 1 percet nem lehet nyugodtan meglenni miattuk. Masznak az orrodba, szemedbe, szadba, mindenhova ahol valaminemu nedvet (izzadsagot) ereznek. Van jopar "vallalhatalan" fotonk (mint alabb lathato), mert ugyebar a fotok kedveert megvaltunk ettol a hasznos, eletet mento fej-halotol, de meg azalatt az egy perc alatt is pokolla teszik az eleted. Tudom hogy nyamnyila nyavajgasnak tunik, es en sem hinnem el hogy ennyire rossz, de eletemben nem tapasztaltam ennyire idegtepo "elmenyt".
|
JAJ, takarodj a fulembol... :) |
|
Mondom, sokan vannak, es jonnek, kovetnek, radmasznak... |
|
Halos "szelfi" |
Mielott raternek
utunk zaro kepsorara, had "allatkodjak" meg egy kicsit. Merthogy
Ausztralia komolyan olyan mint egy nagy vadrezervatum. Allatok mindenhol. Peldaul a kempingek rendszeres vendegei a papagajok.
Mondanom sem kell mikor megpillantottam ezt a dingot, ugy ugrottam
fel az asztalra, visitva Gabornak hogy DINGO-DINGO, vigyazz.!!! A kempingekbe is ki van teve a figyelmeztetes hogy ennivalot ne hagyjunk elol, mert
jonnek ra a vadak. Nem eleg az allando reszketes a pokok\gyikok miatt, meg a
rohadt dingoktol is tartani kell. Hat ez is Ausztralia.
|
Szerencsere csak kigyo nyomokkal talalkoztunk |
|
Dingo |
Es vegezetul itt ez kulonleges kinezetu gyik, amit Gabor vezetes kozben pillantott meg az ut kozepen. Egyertelmuen O a sasszem a csaladban...
|
Fura kinezetu gyik... |
|
Es a konyvunk boritojan, is "o" szerepel |
Jaj es itt az allatok temanal nem hagyhatom ki a kengurut, de ezuttal steak formajaban. :)
|
Marhahusra hajaz, talan kicsit szarazabb, es "vasasabb" az ize |
Megkoronazva az eddigieket, utunk utolso allomasa Ausztralia leghiresebb latnivaloja az Uluru (Ayers Rock) es annak kistestve a Kata Tjuta (Olgas) volt. Itt egyetlenegy gondolatom lenne csak (a tobbit majd a kepek ala irom), hogy semmilyen foto sem kepes visszaadni az Uluru elkepeszto, megdobbento meretet. El az emberben egy kep, latta millioszor fotokon, tv-ben, itt-ott, de arra az elkepeszto elementaris hatasra amit ez a hegy okoz, felkeszulni nem lehet.
|
Mount Conner-meretes tablahegy O is.... |
|
Az Uluru (és a Kata Tjuta) hatalmas kulturális jelentőséggel
bír a föld hagyományos birtokosai, az Ananguk
számára, oly annyira hogy arra kerik a turistakat, hogy ne masszak meg az
Ulurut hanem csak turazzak korbe. Mi is igy tettunk. Persze sokan tojnak erre, es nem tartjak tiszteletben a kerest. Szomoru! Ha a homerseklet meghaladja a 35fokot, a hosegre (es az emaitt okozott sok halalesetre) hivatkozva megtiltjak a maszast. |
|
Minden rés, hasadék,
bemélyedés, göröngy és barázda jelentéssel bír az őslakók számára |
|
Az Aṉanguk kérése szerint az Uluru bizonyos részeit a
látogatók nem fényképezhetik. Ennek okai a hagyományos hiedelmek. Ezek
a területek a nemekkel kapcsolatos szertartások helyszínei, ahová az ellenkező
nemű Aṉangu törzsbeliek sem léphetnek be. A fotózás tiltása tulajdonképpen azt
akadályozza meg, hogy az Aṉangu emberek nehogy a külvilágra hivatkozva
óvatlanul megszegjék ezt a tiltást azzal, hogy fényképeket készítenek a tiltott
helyekről |
|
Az Ananguk 10.000 eve itt elnek |
|
Az erózió vájta barlangokat és állandó tavacskákat a bennszülöttek szent helyeknek tartják |
|
Hat nem elkapott minket utunk egyetlen zapora az Uluru labanal?! |
Turazastol megfaradva vartuk a naplemente szineiben pompazo hegy latvanyat, de a termeszet megviccelt bennunket egy rendes kis viharral. Igy sajnos a "vetites" elmaradt, de azert a zivatar is produkalt nemi latnvalot. Masnap reggelre szerencsere kitisztult az ido, es celba vettuk a "kistestvert" a Kata Tjutat.
|
Az Olgas, a helyiek nyelvén Kata Tjuta („sok fej”), különálló, 36 mállott dómhegy csoportja
|
|
A sziklák a mitológia szerint kővé vált kenguruk és gyíkok.
|
|
Itt meglehet szamolni mind a 36 domot... :) |
Es bucsuzoul megtobb foto az Ulururol.
|
Ha mar tettem fel legi fotot az Kata Tjutarol, az Uluru sem maradhat ki.... |
Ezennel hivatalosan is utunk vegehez erkeztunk. Ahogy a legelso bejegyzesben irtam, igyekeztunk minel tobb mindent belesuriteni a kozel 1 honapos utunkba. Szerintem sikerult. Ugy szalltunk fel az haza tarto jaratra, hogy ha soha az eletbe nem jutunk el Ausztraliaba, akkor sincs semmilyen hianyerzetunk.
A beszamolokba igyekeztem minel tobb mindent elmeselni, es megosztani, de tudom hogy az kepteleneg. Igy nem meglepo, hogy mar van jopar "ami kimaradt" bejegyzesre valo anyagom. Megjelenni ugyan nem fog, mert valahol megiscsak meg kell huzni a hatart... Ugyhogy ennyi volt Ausztralia. Azert remelem lesz modunk meg visszaterni a Voros Kontinensre, meg akkor is ha egesz eletunkre elegendo elmenyt sikerult "begyujtenunk".
Legkozelebb remelhetoleg Gabor jelentkezik a mar reges regen megigert bejegyzesevel, de mostansag elegge elfoglalt, ugyhogy ki tudja mi lesz abbol. Majd meglatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése