2015. április 19., vasárnap

Az elet szep...

Ma arra gondoltam, hogy talan szivesen olvasnatok vegre arrol is hogy mi tortenik velunk, amikor nem utazgatuk. Mert azert azt remelem tudjatok, hogy eletunk nem csak kirandulgatasokbol all. Meg ha neha ugy is tunik. Utazasok kozott eljuk a dolgos hetkoznapokat. Ugy gondoltam ma ezekbol szemezgetek egy kicsit. Aztan termeszetesen majd befejezem a delkelet-azsiai utazasunkat is. Nem usszatok meg. :)

Talan a harom legfontosabb valtozas az elmult 1 evben: Szabolcs es Zsuzsa megerkezese, az hogy vegre en is az egyetemen dolgozok, es Lilike a macska. :) 

Pont egy eve erkeztek meg Szabolcsek Uj-Zelandra, ugyanazzal a cellal mint mi anno. Szabolcs a phd-jat csinalja vulkanologia temaban, kedvese meg vele tartott. Mar semmi sem olyan mint azelott! Pozitiv ertelemben termeszetesen! :) Ja nekik is van am bloguk, csak meg lustabbak mint mi, pont egy eves lemaradasban vannak !:)  https://kiwiileaks.wordpress.com/


Negyen. A fejunk nem az elfogyasztott forraltbortol ilyen piros... :)

Gabor doktori vedese utan nagy az orom

Magyarok Palmyban...

A munkahelyvaltas egy hosszabb tortenet, de a lenyeg, hogy tavaly oktoberben felmondtam a kavezoban. Jocskan elegem volt mar a vendeglatasbol, szerettem volna valtani. Szoval felmondtam, es kozben alkalmi munkaszerzodessel dolgoztam az egyetemen. Semmi komoly, talajmintazas, mintaszacsko elokeszites. Kis kuli munkak, de meg ezt is irtora elveztem kozel negy ev vendeglatozas utan. Aztan mikor januarban visszaerkeztunk,  bele is vetettem magam az allaskeresesbe. Tudtam hogy nem lesz konnyu, fel is keszultem a legrosszabbra. Aztan mit ad Isten, kaptam egy lehetoseget.  Egy negy honapos szerzodest az egyetemen, mint “research assistant”. Tudom most mindenki azt gondolja, hogy csak 4 honap?? Barmilyen rovid is ez az ido, nagyszeru lehetoseg, es referencia a jovobeli munkakereseshez. Ugyhogy most elekronikus tananyagokat krealok. Hogy mi lesz ha letelik a negy honap nem tudom, de bizzunk a legjobbakban, es hatha talalnak forrast a tovabbi alkalmazasomra. Roviden tomorem “orom es bodotta” van! Juliusig biztos, aztan meg majd elvalik!
 
Lilike, a macsaka tavaly oktober ota boldogit bennunket. Mar nagy cica ugyan, de meg mindig irto cuki, es nagyon szeretjuk a kis pofajat.

1. nap





Jo dolga van!
Nem a szemetek rossz. Lili testverevel Baburaval. Aki Zsuzsaek cicaja. 


Es a hetkoznapok? Koszonik szepen jol vannak. Ami megtori a monotonitast az az ugynevezett “Thursdays”.  Csutortok estenkent osszeulunk a baratainkkal egyet vacsizni, beszelgetni. Kis “vegyes vagott”, kulonbozo nemzetisegek, de talan minta errol mar irtam volna reges regen egy bejegyzest. Igen, kozel 4 eve minden csutortokon amikor tehetjuk osszejarunk. A csapat valtozik ugyan, emberek jonnek-mennek. Azt hiszem mar csak mi ketten, es a csapat lelke Marcella van az “eredeti” felallasbol. De ez igy van jol, persze mindig fajo a bucsu, mikor valaki elmegy, de ilyen az elet ezen a szigeten, sokan csak ideiglenes otthonuknak valasztjak Uj-Zelandot. Ha esetleg mar azon is elgondolkodtal, mi az a rengeteg "partyfoto" amiken heba-hoba feltununk, na azok is ezeknek a "csutortokoknek" koszonhetoek. Mindig van valami buli, foleg ha az ember ennyi "latinoval" van korbeveve. Hol egy szulinap, karacsony, Halloween, hol egy bucsuztato, hol egy diplomaoszto, hol egy jaj de jo benyujtottam a doktorim/MSc dolgozatom, hol egy "jaj csak bulizzunk egyet"! Mindig akad valami indok!

Eloszor Natalianak kellett bucsut mondani, aki Kolumbiaba koltozott haza.

Sajnos mar mindketten hazakoltoztek. Eloszor Jimena (kozepen) Uruguayba, majd Ana, Mexikoba

A srac  a termosszal a hona alatt Negro. (Jimena ferje)

Javier, aki tavaly decemberben koltozott haza Mexikoba

Es a csipet csapat iden januarban!


Aztan idokozben a 9 eves evfordulonkat unnepeltuk iden marciusban. Itt az 5 eves evfordulos bejegyzes. http://gigiandgabor.blogspot.co.nz/2011/03/evfordulo.html

4 ev telt el azota, hihetetlen. 4.5 eve elunk Uj-Zelandon. Csak egy 3 eves kalandnak indult, de az elet ugy hozta hogy maradunk meg egy darabig. Tegnap olvastam egy cikket Uj-Zelandrol, es abbol emelnek ki  par rendkivul talalo mondatot az orszagrol

"Az első és legfontosabb dolog, amit az ember észrevesz, majd elsajátít Új-Zélandon, hogy a kivik nem görcsölnek. Soha, semmin. Ami már megtörtént, azon kár búslakodni, majd ezután jobb lesz. Ha pedig mégsem, akkor is felesleges előre parázni. Hihetetlen, hogy mennyire nem ismerik azt a fajta stresszelést, amit mi. Mérhetetlenül pozitívak, barátságosak és nyitottak. Megszokták, hogy mindenki jött valahonnan, kíváncsiak rád és a kultúrádra"

"A kiviknél minden más, mint nálunk, de pont ezért szeretjük őket. A villanyt lefelé kapcsolják, amikor felgyújtják, bárkivel és bármikor leállnak cseverészni az utcán, hivatalokban, bárhol, és imádnak mezítláb bevásárolni. Nagy párnával (es pizsamaban) utaznak a tömegközlekedésen, ha be akarnak zárni egy ajtót, a kulcsot ellenkező irányba fordítják, mint itthon, és tele vannak tiszta nyilvános illemhelyekkel. Függönyt nemigen használnak, elvégre a kilátás szinte mindenhol pazar, és a körforgalomba balra hajtanak be."

Uj-Zeland nem maga a paradicsom, nem egy tokeletes orszag, de megis van neki egy megfoghatatlan, szeretheto baja, amit nehez szavakba onteni.

Vegezetul pedig csak annyit szeretnek kerdezni, hogy szivesen olvasnatok tobb hetkoznapi szemezgetest? Mert az elejen meg minden uj volt; “juj de jo, errol is irjunk, meg arrol is”, de aztan ahogy telt az ido, csokkent a lelkesedesunk.

Szoval mara ennyit gondoltam, es remelem nem banjatok hogy kicsit szemelyesre vettem temat, es a hangvetelt, de ez a blog 4 evvel ezelott eredetileg ezert jott letre, nem csak azert hogy az utasainkrol irjunk.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése